Miért? Csak mert más vagyok mint a sablon?

hát drágám meegértem a helyzeted, tekintve hogy zenei téren majdnem mindenvő vagyok,naon szeretem a Pet Shop Boys-t meg ezekt tehát fogadd meg a tanácsom

rakj be olyan 1-2 számot, ami mai, pl. Bieber, de ha nem szereted ne hallgasd, csak ha azok a hülyék jönnek, akkor kpacsoolj oda.

Amugy attól függetlenül, hogy én is ilyet halgatok tényleg ez lett divatzene a fiatalok körében.

Ja és te mondod, hogy nem fikázod de itt azért írod, hogy milyen szar zenéket halgatnak.

Echte öcsém vagy... Csak nézz körül a világban mi a divat és rájössz hogy pont a dnb meg a dubstep a menö. A progresszivet váltotta meg a mindenki által dicsőitett minimalt...

Hát figyelj, én Budapesti vagyok, és a tizenévesek között most kifejezetten az ilyen zenék számítanak "menőnek" amiket te hallgatsz. Az ominózus Noise night Life nevű bulikon is ezek mentek, és taposták egymást a tizenévesek (sajnos szó szerint...)

Úgyhogy megnyugtathatlak: egyáltalán nem vagy te más mint a sablon, sőt...

Én egy vén pööcs vagyok, remélem nem baj, hogy beleszólok. Én a '80-as évek második felében voltam középiskolás. A mi generációnk általánosban még nem klikkesedett annyira a zenei ízlés alapján, de középiskolában már akadt rá példa. Én nem voltam egy zenebuzzi. Abszolút, mert nem érdekelt. Nem voltam muzikális alkat, nem is nagyon hallgattam semmit. Aztán a középsuliban köpték, vágták az együttesek neveit és rém utáltak valami 'depesmód'-ot. Olyannyira, hogy egymást cukkolták a diszkórajongók, hogyha valamelyiken fekete ruha volt, hogy 'mi van, depeses vagy?'. Én meg, mint egy igazi született különc egyre inkább felfigyeltem, hogy mi lehet ez az együttes, amit ennyire egyöntetűen, szinte kötelező utálni az osztályban. Valahonnan szereztem egy kazettát (akkor még az ment, kazi vagy max bakelit lemez:)) és meghallgattam. És rájöttem, hogy bakker, ez az én világom! Ez az együttes annyira az én lelkemből szól, hogy szinte egy-két nap alatt váltam Depeche Mode rajongóvá. Az első számuk a Strangelove volt, amit megismertem, az ma is adják előszeretettel rádióban. Olyan szinten váltam egycsapásra rajongóvá és zeneőrültté, hogy magam is meglepődtem, mert előtte nem volt még csak kedvenc együttesem vagy kedvenc stílusom sem. És egyből a hajamat és a ruhatáramat is átalakítottam. Ma nem tudom hogy megy, de akkor szokás volt külsőleg utánozni a kedvenceket. És sokan kicikiztek az iskolában, hogy pont én, akiből ezt nem nézték ki és pont ezt az együttest?-nahát! De én nagyon szerettem és vissza is szóltam, hogy hallgassátok csak a Pet Shop Boys-otokat, az való nektek. Én annyira belezúgtam a Depeche Mode zenébe, életfilozófiába, öltözködésbe, hogy szinte sejtszintig átitatódtam vele. És ez, hogy én ezt a zenét felsőbbrendűnek tartottam az átlag 12 egy tucat szaroknál, így úgy éreztem, hogy azt is megengedhetem magamnak, hogy ne is ismerjem az akkori aktuális napi slágerek előadóit. Mivel én Depeche Mode-os voltam.

Neked, kislány azt ajánlanám, hogy fejleszd fel az egódat olyan szintre, eddzed az önbizalmadat, hogy tudd vállalni magadat, hogy büszke légy a különcségedre. Vágj kicsit fel, hogy az túl könnyű és egyszerű, hogy valaki majmolja a fősodort, sokkal nagyobb lelkierő, műveltség és EREDETISÉG kell ahhoz, hogy valaki képes legyen a saját útját járni. És mégegy: aki tégedet azért megaláz, mert mást hallgatsz, mint ő, az nem érdemesült arra, hogy a kedvéért, a megfelelniakarásért bármilyen erőfeszítést tégy. Bármit teszel az életben, azt mérlegeld: "ártok vele valakinek?" nem? akkor senkinek semmi köze hozzá!!!

Sok szerencsét, acélozd magad és tetszik hogy nem vagy tucatáru. 39F