Nők, lányok. Hány ffi van az életetekben aki igazán "nyomot" hagy (ott) benned? Miért pont ő?

bár én még elég kezdő vagyok, tudom hogy ő lesz az aki tényleg "nyomot" fog hagyni bennem... egyszerűen csak megláttam és ennyi volt... nem volt menekülés XDXD

szerintem őszintén meg kellene beszélned a férjeddel ha az első nagy szerelmed iránt még érzel valamit. beszéljétek át a dolgot - ártani nem árthat. és sztem beszélj még az első nagy ő - vel...

2 olyan ember van. Az egyikkel két hétig voltam együtt csók és minden nélkül 14 éves koromban. A két hét ellenére 3 évig volt tökéletesen része az életemnek, nagyon nagyon csúnya dolgokat tett velem, csúnyákat mondott, befolyásolt és mégsem tudok rá haragudni valamiért. A szépre, a jóra emlékezek, amiből persze jóval kevesebb volt mint a bántásokból. ( nem fizikai bántásra kell gondolni). A mai napig furcsa ha látom, holott már jóval közvetlenebbek vagyunk egymással. Nagyon sokáig uralta az életemet mert éppen egy olyan korszakomban ismertem meg amikor nagyon befolyásolható voltam és depressziós. Nem tudnám megmondani az okát hogy pontosan miért is van ez, holott még csak nem is jó pasi sőt... Az egyik legförtelmesebb ember akit ismerek..

A második a mostani párom. Ilyen szerelmet, ilyen erős összetartozást még sohasem éreztem. Másfél éve vagyunk együtt, sülve-főve és bár most éppen egy veszekedős korszakunk van, én megpróbálom leküzdeni mert nagyon fontos nekem, nagyon szeretem , ő egy olyan ember akivel talán az életemet letudnám élni. Minden csodálatos vele. Csak együtt lenni, feküdni egymás mellett, beszélgetni, viccelődni, a szex, a csókok minden.

Eközött a két srác között is volt egy akivel szintén több mint egy évig jártam. Förtelmes volt, borzalmas. Két hét után kiakartam rakni a szűrét, de vagy visszakönyörögte magát, vagy hisztizett az ajtó előtt hogy betöri ha nem engedem be. Felé semmit sem érzek, az sem érdekel mi van vele, mit csinál, utcán max. köszönünk egymásnak. Abszolút semleges érzelmeim vannak irányában, sem negatív sem pozitív, és az agyamból is törlődött az összes emlék szinte ami hozzá köt, mert egyszerűen nem volt érdemes őket megtartani.

ON: Ugyan meg eleg fiatal vagyok es "rendes" kapcsolatom nem is volt, mert soha nem vagyok szerelmes, de egyszer voltam, 14 evesen. Sok volt a korkulonbseg es bar mindig erettebb voltam a korosztalyomnal, akkor nagyon sok mindent elrontottam, amit azota se tudtam helyre tenni. O mar reg elfelejtette, csak koszono viszonyban vagyunk, de engem azota is bant, csunyan megalaztam magam. Nem tudom miert pont o, felnott fejjel nezve, egyaltalan nem illik hozzam. Most meg nem tudom, hogy az egy kicsi lany szerelme vagy rajongasa volt-e es ez az erzes erik, csak most nem ismerem fel. Vagy minden szerelem mas es azert nem sikerul kialakitanom kapcsolatot. Nem tudom, mert ezt senki nem tanitja. :(

Off: Ne haragudj kerdezo, tenyleg nem akarok sem kotekedni, sem beszolni, mert a kerdes nagyon jo es nem is montal semmi rosszat, szoval ez csak puszta erdeklodes. Miert irsz ugy, hogy a mondataid vegen vagy kerdojel, vagy felkialto, vagy 3 pont van. A sima pontot miert nem hasznalod? Azert kerdezem, mert ahogy olvasom, a felkialto jellel olyan, mintha ok nelkul "kiabalnal". :) Tenyleg ne haragudj, nem akarlak bantani csak kivancsi vagyok van-e ennek oka, vagy gyorsan irtal es eszre se vetted?

Hat... volt egy, akit legszivesebben kitorolnek az eletembol, ha tehetnem, de ra nemigen szoktam gondolni. Aztan volt megegy, akibe nem voltam szerelmes ugyan, de szivesen gondolok ra, nagyon szep emlek, ugymond elso(es mostanaig egyetlen) komoly kapcsolatom volt. Aztan volt most legutoljara egy, az egyetlen, aki igazan nagyon- nagyon tetszett, nem talaltam benne semmi kivetnivalot, egyetlen, akivel el tudtam kepzelni az eletemet... de o nem vett komolyan. Nagyjabol ennyi. Ezek kozott nekem is voltak komolytalan kapcsolataim, de legtobbjukrol szinte semmit nem tudtam, nemelyiknak a nevere sem emlekszem.

23/N

Volt egy, akiért meghaltam volna, de azután mégis szakítottam vele. Volt egy aki visszautasított, abba is majdnem belehaltam. Most van egy akivel már nagyon boldog vagyok.

Miért? Egyformán gondolkodunk, és annyira passzolunk egymáshoz, hogy néha el sem hisszük.