Hogy lehettem ilyen szerencsétlen, hogy egy ilyen családba születtem bele?
A szüleim egyfolytában azzal cseszegetnek, hogy úgysem lesz belőlem semmi, hajléktalan leszek és hogy készüljek, 18 éves korom után mehetek amerre akarok ja és a továbbtanulásomat nem támogatják, mert nem fognak 3-4-5 éven keresztül azért pénzelni, hogy utána ne legyen belőlem senki.
(Hozzáteszem, a jegyeim jók, 11.-es vagyok a környék egyik legnívósabb gimnáziumában a félévi átlagom 4,8 lett; németből 10. év végén tettem előrehozott érettségit és nyelvvizsgát, angolból most készülök ugyanerre. Orvosnak készülök, ami szerintem nem egy olyan szakma, ami felesleges lenne és amivel a híd alá kerülnék, na mindegy..)
Egyfolytában megkapom, hogy semmire nem való meg hasznavehetetlen vagyok, hogy olyan, mintha nem is lennék, mert még ők megszakítják magukat a munkában, addig én semmit nem csinálok. Nem lehet nekik megmagyarázni, hogy a tanulás is lehet éppen olyan kemény munka, mint amit ők csinálnak - egyszerűen nem tudják felfogni, hogy annak aki állami támogatás alatt akar az orvosira bekerülni, annak annyit kell tanulnia amennyit csak tud.
Persze a házimunkában igyekszem segíteni, amikor csak alkalmam van rá próbálok a hasznukra lenni, de azért néha tanulni is kell..
Nem vagyok az a bulizós típus, havonta egyszer-kétszer járok el a barátaimmal bulizni vagy néha-néha becsúszik egy mozi is. Persze ezelőtt is kapok egy kiadós fejmosást, hogy a csavargás megy, az otthoni segítség meg a tanulás nem stb stb.
Egyszerűen nem tudom hogyan kellene kezelnem ezt a helyzetet, nem tudok olyat csinálni, ami nekik jó lenne.. :(
Tanulj, jelentkezz az orvosira, halassz egy évet, dolgozz addig, így már nem kell a szüleidtől függened.
RAjtuk sajnos nem tudsz változtatni...
Van testvéred? Vele is így viselkednek?
Mióta tart az a "hülye vagy lányom" dolog náluk?
Kedves első:
Nincsen testvérem, egyke vagyok sajnos.
Ez az időszak mióta tart? Kb mióta az eszemet tudom.. :(
Kedves második:
Egyáltalán nem azt várom el, hogy pénzeljenek éppen ezért tanulok rengeteget és teszek erőfeszítéseket is. Gondolhatod biológia és kémia fakultáción nem a mosolyodra adnak ötöst..
Azt meg azért nem várhatod el senkitől, hogy éjjel-nappal tanuljon vagy dolgozzon, szórakozni egy percet se, mert az hú de nagy bűn! Az anyagi helyzetünkbe belefér a havi 1-2 alkalom, akkor miért ne tehetném meg?
Nyilván ha szegények lennénk, nem így csinálnám.
Hát sajnállak a szüleid miatt, elég fura felfogásuk van.
Sajnos rajtuk nem tudsz változtatni.:S
Szerintem tanulj tovább, hogy fel vegyenek az orvosira, aztán ha felvettek menj el diákmunkára.
Én is dolgoztam a fősuli mellett, és igyis letudtam diplomázni, és pénzem is volt mindig. Albérletbe laktam és ritkán jártam haza.
Szerintem meg nincs igaza annak, aki szerint a gyerek egy 18 évre szóló szerződés. Soha nem tenném meg a fiammal, hogy ha tudom támogatni, akkor nem biztosítom neki a lehetőséget a tanulásra. Egyszerűen szörnyű, hogy sokak szerint ez a normális, hogy kivágom és nem támogatom. A célom, hogy a gyerekem azt csinálja felnőttként, amit akar, ne pedig valami olyan munkát, amiből vagy nem él meg, vagy gyűlöli és undorodva megy dolgozni. Őszintén remélem, hogy van még, aki hasonlóan gondolkozik.
Kérdező, tanulj nyugodtan. Vedd fel a diákhitelt és ha jól tanulsz ösztöndíjat is fogsz kapni, valamint ha egyedül élsz, akkor szoctámot is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!