Van még rajtam kivül olyan valaki, aki úgy érzi soha nem volt boldog, soha nem szerette senki és soha nem volt egy pozitiv pillanat se az életében?

szegénykém

miért érzed ezt? gondolkozz, ne mond nekem, hogy soha nem ért semmilyen öröm!

mit csinálsz most? tanulsz vagy dolgozol? családod van? hol laksz?

Bocs, de az élete mindenkinek olyan amilyenné alakítja, ideértve a boldogságot is.

Mellesleg, ha nem voltál boldog, akkor honnan tudod milyen az amikor nem vagy az?

Most érzem ezt már kb fél éve, hogy boldogtalan vagyok, nem tudok vizsgákra készülni, sorba megbukok rajtuk...:(

Vágyom a társaságra, de persze nem akárkiére, barátnőimmel megszakadt a kapcsolat a középsuli után, nincs barátom, még sosem volt, megismertem egy srácot, aki maga a tökéletesség, de őt nem érdeklem, másra meg nem tudok gondolni sem, csak rá, szóval a tudat, hogy sosem lehetek vele, megöl.

Ebből kifolyólag nem tudok tanulni, mellette dolgozom, de a munkahelyemen sem felhőtlen a hangulat, nem tudom miért, de úgy érzem nem szeretnek, pedig tudom semmi bajuk velem, de nem hülyéskednek velem úgy mint másokkal, persze így ezek után már nem mosolygok túl sokat, de ha mosolygok is van, hogy vissza se mosolyognak, egyik pasi pl.sose néz rám, mintha kerülné a tekintetem, pedig ő az aki nagyon tetszik. Aztán mindemellett van egy másik férfi, akit meg nem tudok levakarni magamról, szóval káosz minden... nem vagyok boldog sőt talán még sosem voltam ennyire boldogtalan mint most.:(

20/L