Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Nem szeretem a gyerekeket, ez...

Nem szeretem a gyerekeket, ez változhat majd?

Figyelt kérdés
24 éves vagyok. Sosem szerettem a gyerekeket, nincs tesóm se, egyszerűen nem vagyok hozzájuk szokva. Idegesítenek, nem tartom őket aranyosnak, csak mondjuk mikor már 3-4 évesek, a babák taszítanak. Nem vagyok hülye, meg beképzelt, meg olyan, aki csak magával foglalkozik, de a kisgyerekeket egyszerűen nem szeretem. Ha a buszon mögöttem ordít vagy hangoskodik egy gyerek, nem tudom elviselni. Van barátom, ő mondjuk elvan a gyerekekkel, meg szerintem szereti is őket. Elég régóta vagyunk együtt, egyszer biztos akar majd és akkor én mit tegyek, ha nem alakul ki bennem a gyerekvállalás iránti vágy? Mi ketten éldegélünk, van egy kutyánk, meg egy macskánk, róluk mindig rendesen gondoskodom, meg imádom őket, szóval nem vagyok egy elvetemült, érzéketlen alak. Nagyon érzékeny vagyok, szeretem a természet csodáit, az élőlényeket, de valahogy egy babát nem tartok aranyosnak, nem értem, hogy miért nevezik őket csodáknak, mitől olyan gondtalan velük az élet stb. Pl. van egy rossz élményem, a legjobb barátnőmnek lettek kistesói 15 éves korunkban és láttam, hogy mennyire nem szereti őket, mert mindenki el volt tőlük ájulva, pedig nem is voltak aranyosak, nagyon hisztis gyerekek is lettek és a barátnőm a mai napig nem szereti őket, nincs velük jó kapcsolatban. De mondjuk ha meglátok egy szép kis barna hajú, nagy szemű, barnás bőrű kislányt vagy kisfiút (az ilyen kisgyerekeket tartom a legaranyosabbnak), akkor csodálom őket, hogy milyen édesek, nekem is remélem, hogy ilyen gyerekem lesz egyszer. Szóval szerintetek változni fog majd ez? Még egy jó ideig biztos nem lesz gyerekünk, de majd azért egyszer eljön ennek is az ideje. Azonban sosem voltam oda értük.
2011. márc. 19. 20:09
1 2 3
 21/21 anonim ***** válasza:

Igen változhat. Bennem nem volt így kialakulva, hogy nem szeretem őket, de nem is voltam közel hozzájuk. Én nem gagyogtam nekik meg jópofiztam, valahogy nem jött, de az azért nem jutott eszembe, hogy nem szeretem őket. Mikor tesóméknak lett, akkor meg láttam a melót vele, kicsit nagyobb lett, az örökös játszás vele amit bíertam vagy 1O percig és elég is volt. Ez volt nálam 24 évesen. 29 évesen viszont lett nekünk is, és imádom őket, már kettő van. Gondtalannak nem gondtalan, ezt el ne hidd senkinek, csodának viszont az. Bizony fárasztó tud lenni, de a tudat, hogy mit csináltunk, és ők már aranyosak, nem úgy, mint mások babái. Nem árt, ha van némi segítség, hogy le tudj majd ereszteni néha, az jól jön .

Ne izgulj, még megjöhet a kedved a babázáshoz. Azért a barátodat ne vezesd, ha ő esetleg máris szeretne, legyél őszinte.

2011. márc. 20. 01:51
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!