Meg gyerekkoromban szuleim elvaltak, anyam hibajabol, azota is maradt bennem egyfajta bizalmatlansag, talan ellenszenv is, a nok irant, valtozhat ez valaha?

Változhat igen, ha te is akarod, s teszel a változásért. Párválasztáskor ne kapkodd el a dolgokat, ismerd jól ki az illetőt, az eszedre hallgass ne csak a szivedre.

Biztos anyud volt a hibás ? Vagy neked ezt mondták ?

Nem minden nő egyforma, viszont mindenki hibázik. Nem csak nők. Annyit azért mindenkinek el lehet viselni, fogadni. Vannak nagyon is kedves , hihető szavú hölgyek is stb. stb.

Szia!

Én lány vagyok. Az én szüleim is elváltak, apám hibájából és én ugyanúgy bizalmatlan voltam a fiúkkal szemben.

Rettegtem, hogy olyan társam lesz, aki megcsal a hátam mögött, a barátai az elsők, engem nem tisztel és örüljek, hogy aláfeküdhetek...

Sokáig húzódott a párválasztás, ahogy tudtam kerültem. De 20 éves koromban megismertem a régi ovistársam. Ő megváltoztatott mindent. Kezdetben nagyon bizalmatlan voltam vele és úgy álltam hozzá, hogy jó kis kaland lesz. Vártam mikor jelent be, hogy más nő kell neki, vagy nem vagyok neki elég jó... de ilyen nem történt. Mindig mellettem állt, segített, törődik velem.

Szóval feladtam. Megbeszéltem magammal, hogy felesleges ezen agyalnom. Ő okot nem adott a rosszra így elfogadom jöjjön a boldogság. És tényleg. Mintha egy nagy kő esett volna le a vállaimról. Most sokkal felszabadultabb vagyok.

Szóval rajtad múlik és a megfelelő partner választásán.

22/L

Te pedi olyannak tűnsz, persze épp ezért írtál, mert semmi jót nem tudsz már elképzelni a nőkről. Ezt frankón vagy láttad, vagy valaki kiirtotta belőled.

Nem próbáljuk áthárítani, csak próbálunk segíteni, hátha a reálisan való látásoddal valaki packált.

Egyébként én nem vagyok nő. Hanem én is csalódtam már, de a kellemetlen után kellemesen is !