Mi történik a lányommal? Segítenék neki, de nem hagyja. Kérlek adjatok tanácsot!

20 évesen az őrület határán álltam. AZ éjszakában dolgoztam, jól kerestem, egyetemre jártam, egyedül éltem, minden rendben lehetett volna. Ám ekkor kezdődött, hogy bizonyos (nem drogos!) pillanataimban elhagyni véltem a testemet, meg voltam győződve róla, hogy én ki tudok repülni az ablakon, mintákat égettem a mélyen a bőrömbe, rendszeresen elkapott valami rejtélyes rosszullét, kapkodtam a levegőt, le kellett feküdnöm az utcán egy padra/fűbe/akárhova, és tisztább pillanataimban anyámtól kértem segítséget, akivel mindig jó volt a kapcsolatom. Én felismertem, hogy valami nincs rendben, de azért azt tagadtam, hogy pszichés problémiám lennének. Anyám őszinte odafigyeléssel hallgatott. A huga skizofrén volt, fiatalon, huszonnyolc évesen öngyilkos lett. Egészen addig azt se tudtam, hogy volt egy huga. Azt mondják, a hajlam öröklődhet. Anyám rettegett. Hónapokig unszoltak, mire elmentem egy pszichológushoz, rémes volt, nagyon nem találta meg a hangot, nem is mentem többé. Az élmény messze van már, hosszú évek teltek el.

Utólag én úgy látom, hogy leginkább egy kis "szünet" segített volna. Szünet az életben. Távol mindentől. Abbahagyni a sulit, a melót, és elvonulni valahova messze egy kis időre, csöndben, zavartalanul, anélkül hogy őrültnek kiáltanának ki.

(Nekem másképp alakult. Huszonyegy évesen életet adtam a nem tervezett gyermekemnek (persze egyedül neveltem), és talán ez mentett meg. Szenvedélyesen vetettem magam az anyaságba, mint akit kicseréltek. Az élet értelmet nyert.)

Nem hiszem, hogy erőszakkal bevitetni valahová, az jó ötlet lenne. Teljesen el fogja vesziteni a bizalmát azokban, akik körülveszik.

Ne akkor menj hozzá, ha hiv, menj máskor is, és ne hozz szóba semmi ilyesmit, hátha magától mond valamit. (erőltetésnek fogja érezni, ha mindig az állapotáról faggatod). Talán valami közös programot kellene kitalálni. Jobb lenne, ha magától kezdene el beszélni.

01:08 nah végre vki aki nem a pszichiátriára vitetné a lányt. nehéz életed lehetett, el sem tudom képzelni h miket élhettél át.

am meg mint írtam a gyógyszerek semmit nem segítenek, mert a gyógyszer a testedre hat. a gondolataidra nem fog hatni, ami épp őt vezérli. nem testi baja van ennek a csajnak értsétek már meg!!! az agyában kell rendet tenni, amit egy ki*aszott gyógyszer nem tud!!

kedves 15-39-es ne oszd itt az észt, mert úgy látszik te is a gyógyszeripar nagy hatása alatt állsz, aki beveszi a sok f.szságot amit azok mondanak. azok a gyógyszerek többsége arra szolgál vegyed. a betegséged rohadtul nem gyógyítja meg.

a pécsi egyetem lövöldözője sem azért volt elme roggyant mert nem vették fel elsőnek a lövészklubba, meg mert kirugták a szakról, hanem mert pszichiátriára járt és nyomták bele a gyógyszereket, amit mellékhatása az öngyilkosság. szevasz.