Lassan kezdem feladni. Szerintetek van még értelme így az egésznek?
Előre is bocsi ha hosszú lesz, de megköveteli a történet...
Kezdjük mondjuk ott, hogy van egy barátom 7 hónapja, akit én nagyon nagyon szeretek, viszont a barátnőm nem igazán...az lényegtelen hogy miért, hülyeség...és a barátnőmnek már nagyon régóta az a baja, hogy amikor a barátommal vagyok, akkor őt elhanyagolom...nem megyek le velük a térre, nem keresem...na most tudni kell hogy én Pesten lakom, a barátom viszont 50km-el messzebb...hétköznap dolgozik, ergo csak 7végén látom, sőt, van hogy kéthetente mert apukájával is melózik...szóval amikor itt van, szerintem egyértelmű hogy minden időmet rá szánom, még akkor is ha minden nap beszélgetünk msn-en...
Na de nem ez a lényeg, hanem hogy barátnőmmel már nagyon régóta veszekszünk, állítása szerint azért mert nagyon megváltoztam, mióta együtt vagyunk a barátommal közömbös vagyok, meg nem is tud rólam semmit...én úgy voltam vele hogy ha nem kell erőltetni akkor ne találkozzanak ha már úgysem szeretik egymást, mert ugye barátom se csippantja a barátnőmet a kisebb-nagyobb dolgai miatt...szóval, amiről igazából szó van az az, hogy valamelyik nap úgy tűnt, hogy már nincs az a nagy feszültség, msn-en tök jól elvoltunk meg minden, de ma...se msn-en se facebook-on nem reagált, kétszer hívtam, nem vette fel...nem lakik messze úgyhogy fogtam magam és elmentem hozzá megkérdezni hogy mi van...otthon volt anyukája szóval nem nagyon tudtunk beszélgetni, lementünk sétálni...megbeszéltük hogy mi van, hogy egy hülye vagyok meg stb, és közölte, hogy írt barátomnak egy levelet...egy olyan levelet, amiben gratulál hogy elcseszett egy 5 éves barátságot...de azért örül hogy együtt vagyunk...most ez így akkor mi?? Őt miért kellett belekeverni?? Minden ami volt az az én hibám volt, vagy esetenként az övé a sértődései meg a túldramatizálása miatt...de könyörgöm, őt miért kell belekeverni?
Most rettenetesen félek hogy mi lesz...nem tudom hogy érdemes-e még próbálkoznom hogy helyre jöjjön a barátságunk, hogy ér-e még ennyit...De legfőképpen barátom reakciójától félek...csak este ér haza mert dolgozik...de ha elolvassa a levelet :S írtam neki én is hogy ne vegye komolyan, hülyeség az egész...de nem értem hogy ez mire volt jó...:/ megkérdeztem hogy miért őt hibáztatja, erre azt mondta hogy de nem őt hibáztatja...akkor mi ez a levél?? én már nem értek semmit...
Ne haragudjatok hogy ilyen hosszú lett, de ehhez tudni kell az előzményeket is...
Egy kívülálló személy véleményére lennék kíváncsi...nagyon sokat segítene :)
Köszönöm előre is :)
jah, és 17/L :P
Szia:) szerelmi történet egy tipikus esete, tizenévesektől...
PONTOSAN ugyanezt éltem át a párommal. pontosan ugyanilyen volt a "legjobb" barátnőm velem. Én igyekeztem nem elhanyagolni, de ő már csak "irigységből" is tett, hogy vesződjünk minél többet.
Persze akkor én is ketté akartam szakadni, mindenkinek meg akartam felelni. Végül a "barátnőm" mindent bekavart ellenem fordított majdnem mindenkit, sikerült neki teljesen tönkretennie az utolsó gimis évemet. Végül mikor megkérdeztem, hogy ez miért volt jó, csak annyit felelt, hogy féltékeny volt és hogy bocsássak meg neki...:-S Tudod, azóta sok év eltelt, de neki sosem tudtam megbocsájtani, vagyis nem tartom a haragot, de azóta nem vagyunk már barátnők...sőt most azt se tudom mit csinál merre jár, pedig évekig jóban voltunk.
Azóta megtanultam, hogy az igaz barátnő elfogad olyannak amilyen vagy, ha hanyagolod akkor elviseli azt is, és szó nélkül ott lesz ha szükséged van rá. Ezt így "felnőtt" fejjel teljesen tisztán látom már.
Aztán, a barátodat belekeverni gyerekes dolog volt. Én hagynék békét a dolognak nem is keresném, hadd főjön a saját levében, majd rájön, amikor már késő lesz...
Nekem azóta is megvan a párom, bárkinél fontosabb Ő, jöhet barátnő vagy bárki. Szerencsére a mostani barátaim nem állítanak választás elé, ők eltudják fogadni (mivel nekik is van) hogy a párkapcsolat az elsőbbrendű egy felnőtt életében...
Legyél nyitott az emberek felé, legyen sok barátnőd, mert hha az egy ami van megromlik, nem sok mindenkid marad. SZeritnem fontosak a barátnők, de azért ne akarjanak mástól elszakítani. A párról ugyanez a véleményem. Itt a gond az időhiány. Sok lánynak rosszul esne, ha ennyire hanyagolva érezné magát. Egyelőre most hirtelen azt gondolom, hogy próbáld beleélni magad a barátnőd helyzetébe. Ha neked nem lenne fiúd, neki igen, és Ő hanyagolna téged. Vajon mit tennél, de próbáld meg tényleg abból a szemszögből felfogni, nem a jelenlegi tiedből.
Még fiatal vagy valószínűleg nem ő lesz az első és utolsó barátod, viszont a barátok fontosak. Hozzájuk még ha később el is laposodnak kicsit főleg családalapításkor, de jó ha van kihez fordulni. Ha most elveszted a barátnőd, és 3 hét múlva ezt a fiút, akkor mi lesz ? Sajnálni fogod a barátnős szitut tuti. Próbálj, ne elszállni magadtól, próbálj a régi maradni a barátnőddel, és beszéljétek meg az időbeosztást, és hogy hogyan tudnátok fenttartani a kapcsolatot, bekalkulálva, hogy mindkettőtöknek lesznek fiús kapcsolatai is. Értsd meg őt, biztos értékelné, hogy nem akarod te őt mellőzni. És kérd meg, hogy próbáljon megérteni, mert még ő is kerülhet ilyen helyzetbe, és jó lenne, ha ti egymásnak megmaradnátok !
Úgy látom nagyon megoszlanak a vélemények.
Az a baj hogy ez már nagyon régóta tart, és folyton azt hajtogatja hogy mennyi esélyt adott már, meg hasonlók...és ez igaz is, de akármilyen apróságon megsértődik...az a hülyeség amiről szó van a kérdésben...az az volt hogy nem azt mondta neki hogy Reni, hanem Renáta...és hogy hiába mondta hogy nem Renáta hanem Reni, akkor is így hívta, heccből..ezért "utálni" valakit mert ezt mondta? régen nem ilyen volt...de ő nem vallja be magának hogy változott...én is változtam, ő is...de ő azt mondja hogy ő ugyanaz mint régen...5 év barátságot nem tudok csak úgy eldobni :S vannak más barátaim is, de ugye mivel lakótelep, egy a baráti körünk, többnyire fiúk...ha most ő elfordul tőlem, akkor mindenki más is, mert követni fogják mint a kutyák...ugyanis majdnem mindenki belezúgott...
Sejtem hogy féltékenységből csinálta...de neki könnyű helyzete volt, mert akik voltak barátjai, mind 3 percre lakott tőle...szóval gondolt egyet és lehívta...nekem ez így sokkal nehezebb...ráadásul az első komolyabb kapcsolatom, az előző is úgymond a baráti társaságból volt, ezért nem volt gond a találkozás...
Igen, ő is mondta hogy képzeljem bele magam a helyzetébe, hogy én mit csinálnék, hogy meg tudnék-e bocsátani...és én is azt mondtam hogy ha látom hogy tényleg helyre akarja hozni akkor megeshet...csak az a baj hogy én nagyon sokszor nem éltem a lehetőséggel amikor lehetett volna, és erre csak utólag jövök rá....de ezt is elmondtam neki, és ismeri az összes hibámat...szóval nagyon betelhetett nála a pohár...de akkor sem értem hogy a barátomat miért kellett belekavarni...:/
Sőt, azt is kérdeztem tőle hogy van-e még esély helyrehozni, hogy ő mit érez...és csak annyit mondott hogy nem tudom...és így én sem :S főleg ezek után, hogy érdemes-e még próbálni helyrehozni..:/
Egyébként a második legjobb barátnőm jelenleg az anyukám, ő az akivel mindent megbeszélek, meg 3 lány az osztályból...meg járok én gyógytesire is, ott is sok csaj van akivel beszélgetek, de az meg nem olyan...de a 3 osztálytársam még akikben teljesen megbízom és mindent megtennék értük és úgy érzem ők is értem :) csak mégis fáj, mert 5év az 5év...:/
Nagyon köszönöm a válaszokat :)
Bocsáss meg, de 5 év barátság az még nem egy élet:)
Főleg, hogy 12 éves korotok óta vagytok barátok, és tinikorban rengeteget változik az ember személyisége, úgy látszik, a tiétek éppen ellentétes irányba. Hagyd azt a lányt, nem barátnő, saját magára gondol, és nem arra, hogy neked is jó legyen.
Világos, hogy szereted a párodat, és jó kapcsolatban vagytok, az pedig egyértelmű, hogyha ilyen ritkán találkoztok, akkor azt az időt együtt töltitek. A barátnőd egyszerűen irigy rád, és tönkre akarja tenni ezt az egészet. Hogy miért, azt nem tudom.. talán mert az ő kapcsolata nem olyan jó, nincs barátja, nincs másik barátnője, és nem akar osztozni.. a lényeg, hogy nem érdemes vele tovább foglalkozni.
Az a levél pedig az utolsó csepp a pohárban. Mit képzel magáról? Mi köze neki a barátodhoz? Hogy mer bántani valakit, aki olyan fontos neked? A helyedben nem szabadkoznék a barátod előtt, egyszerűen csak közölném, hogy csalódtam a barátnőmben, és zárjuk le a témát.
Utolsó válaszolónak:
Azóta már pár emberrel beszélgettem, és mindenki azt mondta hogy biztos féltékenységből teszi...meg még pár sorral előrébb volt az időbeosztásról szó, meg hogy mit éreznék...az hogy hétvégén amikor itt van a barátom, és nem beszélünk, szerintem nem elhanyagolás...gondolj bele ha itt lenne és én barátnőznék ahelyett hogy vele foglalkozok...és barátom is mondta hogy neki is van 2 legjobb barátja (csajok) és van hogy havonta egyszer beszélnek, és mégsem sértődnek meg egymásra hogy nem keresték egymást...én meg a suli miatt csak este tudok jóformán beszélgetni msnen...nem egy suliba járunk, sőt egy évvel idősebb, szóval ő hamarabb is ballagott mint én, és ez nem volt akadály, eddig is voltak olyanok hogy hetente egyszer beszéltünk...nem tudom hova tenni...azon gondolkoztam hogy utoljára megpróbálok még tenni valamit, keresni, beszélgetni (persze most pár napot pihentetem) de ha nem megy akkor nincs sok értelme, mert ezt sem lehet az örökkévalóságig csinálni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!