Elítélendő, ha azért hagyom el a párom, mert szinte egyik napról a másikra ápolatlan, slampos emberré válik, aki szabadidejében inkább sorozatokat néz, mintsem magával törődjön? Én megadnám neki az ápoltsághoz a lehetőségeket.

"Azonban hagy áruljam el, hogy nagyon sokan szenvednek attól, hogy meghíztak és nem tudnak lefogyni. Ez nem feltétlenül igénytelenség, vagy lustaság. Lehet mögötte betegség is, például pajzsmirigy alulműködés,"

ilyen szempontból nagyon szerncsés az ország lakossága, mivel a jeleleg 10.000 elhízott főből mindössze 3 egészségügyi okoikból elhízott(pazsmirigy, cukor)

A többi lusta.

És tudom hogy ezért kapni fogok, de az ápoltság nem csak abból áll hogy kifésüli a haját és kisminkeli az arcát egy nő, hanem attól is hogy figyel az alakjára.

A sörhas is igénytelen, attól függetlenül mennyit fürdik az illető és milyen parfümöt fúj magára

Nem olvastam el az összes hozzászólást, egy kérdésem van: ez a szülés óta megy így (esettel kicsivel utána alakult ki)?

Ha igen, akkor ez még mindig (egy fel nem ismert és nem kezelt) SZÜLÉS UTÁNI DEPRESSZIÓ, orvosi segítség nélkül nem fogja tudni rendbehozni magát. Ez esetben szemétség elhagyni, nem az ő hibája, hanem a betegségé. Lehet, hogy úgy néz ki, hogy ő nem csinál semmit és ő nem akar változtatni, de ez a betegsége miatt van. Talán nem a legjobb példa, de pl. a vakok sem azért nem látnak, mert nem nyitják ki a szemüket.

Ha egy hete csinálja, tényleg inkább meg kéne kérdezni, miért.

De ugye azt tudod, hogy ha elhagyod, a gyereket neki ítélik majd? Mert ez még nem indok, hogy egy 2 éves gyereket elvegyenek az anyjától. (És itt a hangsúly a gyerek életkorán van.)

Keressetek egy szakembert. Nagy valószínűséggel a nőgyógyász pl. tud nevet és címet mondani, meg hogy ilyenkor mi a teendő. Ne várjatok ezzel. Ennek semmi köze ahhoz, akarta-e a babát vagy szereti-e, lusta vagy nem, ennek ha jól tudom, hormonális okai vannak. Ebben a helyzetben elhagyni azért lenne szemétség, mert a betegségét akkor "szerezte", miközben a te gyerekedet szülte meg. De a problémán egyszerűen lehet segíteni, FEL KELL ISMERNI és szakemberhez fordulni.

Szia, nem olvastam a válaszaidat, de abszolút bele tudom magam élni a feleséged helyzetébe.

Én másfél év után visszamentem dolgozni decemberben. Hogy miért? Mert engem egyszerűen destruktívvá tett az otthonlét. Egész nap elpiszmogtam a házimunkával, de olyanokkal, amiket egy óra alatt meg lehet csinálni. Szülés óta tíz kilót híztam, de nem csak a zabálástól, hanem a mozgáshiánytól is. Letojtam, hogy hogy nézek ki, mondván, úgyse megyek sehová a közérten meg a játszótéren kívül.

Amióta dolgozom, a lakás tipp-topp, csinos vagyok, sminkelek, és elkezdtem tenni azért, hogy lefogyjak. Pedig tizedannyi időm sincs magamra, de azt a keveset már konstruktívan töltöm el, nem pedig otthon punnyadva.

Én szerintem a párod is hasonló helyzetben van, sőt rosszabban, hiszen a házimunkára sincs gondja. Ne hagyd el, inkább mondd le a takarítónőt, vagy küldd vissza dolgozni. Nem viccből írom. Nem mindenkinek jön be a HTB szerep.

ha betegségg miatt nem fogy le, akkor nem kérdés, hogy piszokság lenne elhagyni emiatt. Akkor a te feladatod is, hogy segíts neki túl lenni rajta. Főleg ha depresszióról van szó.

ha nem betegség, akkor is elhagyás helyett inkább ösztönözhetnéd, persze nyíltan de szépen, meg bújtatva is. Pl. sétálhatnátok sokat leginkább olyan helyen, ahol fiatal párokkal lehet találkozni. Ha régen igényes volt a súlyára, akkor nagyon rossz lesz neki látni a csinos, vékony lányokat.

Ugyancsak abban az esetben ha nem betegség van a dologban, akkor kb. ott szúrtátok el, hogy minden meg lett helyette csinálva, és beleszokott az édes semmittevésbe. Ez pedig könnyen megtettszhet az embernek. A semmittevéstől mentek rá a kilók, te pedig ahogy telt az idő, egyre inkább munkábból hazaérve nem a feleségedet láttad, hanem egy lusta kövér nőt. Így egyre távolabb kerültetek egymástól. Ezért egyre inkább a lusta kövér nőt látod benne, emiatt ő meg egyre kevesebb ösztönzést érez, hogy miattad lefogyjon.

Csináljatok közös programokat, hogy újra "egymásra találhassatok".

Egyébként én sem járok el itthonról sokat, de nem hagyom el magam, mondván, hogy otthonra minek puccba vágni magam. Jó, nem öltözök ki, melegítőben és pólóban szoktam lenni, de figyelek rá, hogy ne ósdi kopott legyen, hanem jól nézzen ki. Figyelek, hogy ne legyek kócos, ápolatlan...Nekem elég ösztönző erő erre az a tény, hogy jön haza munkából a férjem, és ugyan azt a nőt találja itthon, akibe beleszeretett tíz évvel ezelőtt. Ja, és figyelek arra is, hogy ne hízzak el. Mindezt úgy,hogy a férjem 15-20 kilót szedett fel mióta megismerkedtünk. Pedig ő nem is szült. És nem jutott még eszembe, hogy elhagyjam emiatt. Szeretem minden grammját. Na jó, időnként szoktam célozgatni, hogy mennyivel fessebb volt a kilók nélkül, meg hogy próbálhatna fogyni. De ha nem megy, hát nem megy. Nem fogom elhagyni emiatt.

Röviden, tőled szemétség lenne emiatt elhagyni, ő viszont odafigyelhetne, hogy még mindig tudjon neked tettszeni.

Talán kezdhetnétek azzal, hogy a gyerekvigyázásban nem segít neki senki. Aztán jöhet egyre több feladat. De csak szép lassan, fokozatosan! És nem kell tudnia, hogy miatta van. Pl. ne vigyázzon egy nagymama se a kicsire, mert neki az anyucira van szüksége. Vagy valami hasonló kifogás.

Én megvédem a kérdezőt! Mindenki a nőket védi,miközben sokszor igaza van a férjeknek is.

Nagyon nagyon sok nőt látok akár utcán akár a rokonságba, hogy terhes lesz vagy megszületik a gyerek és már csak ő van ! Ez nem így van a gyerek az első utána a férfi!

Sokan elhagyják magukat, meghíznak utána nem érdekli őket ,hogy lefogyjanak.Ha addig festették a hajukat utána évente egyszer ha elmennek fodrászhoz. Kantáros nadrágokat vagy melegítőket hordanak. Nem csinálnak otthon semmit mivel a gyerektől nincs idejük rá. A párjukkal nem foglalkoznak ,ha nem a gyerekkel vannak akkor a gép előtt vagy a tv előtt. Stb. Mert már van gyerek és azt hiszik a párjuknak így is tetszik vagy úgysem hagyja el őket!

Nem csak a gyerekre kellene energiát fordítani hanem a férjekre is ,hogy nekik is tetszünk még mindig ,hogy kívánjanak ,hogy érezzék ,hogy nem csak a gyerek a fontos hanem a házasságuk is!

Tudom kapom majd a sok lefele kezet ,de nem érdekel. Ezt könnyű megtenni ,de azt hogy az ilyen nők addig kimenjen futni ,vagy elmenjenek fodrászhoz vagy hajat mossanak ez mint már teher lenne. És ilyenkor jönnek a kifogások! Az ilyen nők mind megérdemlik ,hogy a férjük megcsalja őket vagy csak elgondolkozzon a gondolattal. Ha eddig csak a gyerek érdekelte akkor megkapja. És a kedves férjek is legalább boldogak lesznek mert lesz olyan aki mindig ápolt ,ad arra ,hogy mindig kívánja a párja, és nem csak hetente 1-szer kívánja a szexet!

28N