Elítélendő, ha azért hagyom el a párom, mert szinte egyik napról a másikra ápolatlan, slampos emberré válik, aki szabadidejében inkább sorozatokat néz, mintsem magával törődjön? Én megadnám neki az ápoltsághoz a lehetőségeket.

sajnos igazad van... mutasd meg neki ezt a fórumot, ha már sok a hozzászólás.... hátha változtat.

el tudom képzelni milyen lehet!!! két év alatt kiveszett belőle a nő, sok ilyet ismerek... vagy megváltozik vagy máshol fogod keresni a boldogságot... de mielőtt elhagyod, azért tudjon róla,miért... persze úgyis te leszel a "szemét"...

28/N

Igen,én is épp ezt akartam írni,hogy készülj fel ,hogy te leszel a szemét:D csak az egyik válaszoló megelőzött.

Persze előtte próbálj segiteni neki,de ha minden kötél szakad akkor nincs mit tenni. Azért mert valakinek gyereke van nem kell igénytelennek lenni magára,pl az ,hogy torna helyett bevág 2 pizzát na annak semmi köze a gyerekhez.

Majd mindjárt jönnek a hasonszőrű anyukák,és megmondják neked a frankót hogy egy köcsög gonosz állat vagy,és ha szereted nem számit a külseje és blablabla. De ki kell ábránditsam előre is őket,ez nem így van,maximum ezt hazudja nekik az ő párjuk,aztán hirtelen sok lesz a "plusz munkája" ,és egy vonzó nővel kufircol.

Én nagyon nem vagyok a válás pártján, főleg nem ilyesmiért, de azt azért elhiszem, hogy ez a helyzet eléggé zavar. A soraidat olvasva feltűnt, hogy a feleségednek az égvilágon SEMMIT nem kell csinálnia. Jól értem? Hiszen az ebédet rendelitek, jön a takarítónő, meg a nagymamák is mindennap segítenek, persze, hogy emellett mit, azt nem tudom.

Szerintem ebbe tényleg bele lehet bolondulni, még akkor is, ha elsőre a könnyebbik útnak tűnik. Talán az lenne a megoldás, ha a feleséged visszamenne dolgozni, bár tudom, ilyen anyagi helyzettel ritkán veszik fel a gyerekeket a bölcsibe. Ha megengedhetitek magatoknak, jó lenne a magánbölcsi. Vagy legalább lemondani az ebédet és hagyni, hogy néha takarítson. Lehet, hogy ápoltabb nem lenne, de legalább nem nézne folyton sorozatokat, és értékesebbnek is érezné magát.

A soraid azért is ütöttek szíven, mert én is gyeden vagyok itthon, és bizony gyakran észreveszem magamon, hogy kezdek slamposodni. :( Akkor persze csinálok magammal valamit, csak az a baj, hogy otthon a gyerekkel a legtöbbeknek sajnos nincs meg a kellő motiváció.

Ennek valóban nincs köze a gyerekhez.

Azonban hagy áruljam el, hogy nagyon sokan szenvednek attól, hogy meghíztak és nem tudnak lefogyni. Ez nem feltétlenül igénytelenség, vagy lustaság. Lehet mögötte betegség is, például pajzsmirigy alulműködés, ami egy szülés után nem nagy varázslat, hiszen felborul az ember hormonháztartása, talán nem állt vissza minden a helyére. Először is küld el orvoshoz. Kivizsgálásokra.

Az orvos abban is tud segíteni, hogy valamilyen gyógyszeres támogatást adjon az életmódváltás mellé.

Aztán képbe jön az "agyban lezajló folyamatok". Az ember - aki sokat eszik - azért eszik, mert az evésben leli meg a boldogságát. Ez lehet megszokás, de akár már függőség is. És akkor nagyon nehéz változtatni. Elször - ha a kivizsggálásokon túl van - a fejében és a lelkében kell rendet raknia. Talán nem is akarta annyira azt a gyereket? Talán most úgy érzi nem találja a helyét a világban? Talán pont az a baj, hogy minden nap átjárnak hozzá segíteni és még takarítónő is van? Talán haszontalannak érzi magát, és nincs is miért élnie, ezért menekül a sorozatokba és a kajákba. Szerintem szüntesd meg a segítségeit, vagy legalábbis csökkentsd.

Aztán pedig vegyél neki aerobic bérletet, ahol csapatban, társasaágban edzhet.

Esténként menjetek el hármasban sétálni, egy jó órát.

És mondd el neki minden nap, hogy mennyire szereted, és mennyire jó, hogy ő van neked.

Az első lépés az önbizalom növelés, nem a lehordás.

Egy hasonlóan szenvedő lány.

Kár, hogy nem születtél nőnek, mert akkor szülés után megértenéd, hogy min megy keresztül.

A nagymamák nem csak segítséget jelentenek, hanem konfliktusforrást is. Sok anyának az idegeire mennek, mégha sosem panaszkodik emiatt, akkor is. Ők mindent jobban tudnak, a gyereket úgy kell nevelni, ahogy ők akarják. Az ember egy idő után rájuk hagyja. De az önbizalomnak vége.

Szerintem a párod 1) depressziós, talán ha visszamenne dolgozni, legfeljebb 4 órában, akkor jobb lenne a kedve; 2) nem olyan könnyű rávenni magát egy embernek, hogy fogyjon le. Az emberek 85%-a nem tud ezzel a helyzettel mit kezdeni,a kkor miért pont őt hibáztatod? Hány kiló volt szülés előtt és most 27 kilóval többen mennyi? mert ha 170 centi és 55 kiló volt,a kkor most 80 fele járhat, az még elviselhető. Leadhatna 10 kilót, akkor lenne normális, átlagos. De nem egy 110 kilós nő, akit nem lehet szeretni a súlya miatt (megjegyzem ez is csak kifogás, mert én több vagyok mint 80, és a párom rajong értem). De ez mondjuk lehet annyira drasztikus látvány egy emberen, hogy az már visszatetsző legyen sokaknak. Azonban a 80 még annyira nem gáz. Mi lenne, ha együtt sportolnáto? mi lenne, ha együtt fogyókúráznátok? Tudod milyen nehéz az, amikor azt látod, hogy a párod ehet amit akar, te meg csak zöldséget eehtsz és abból is alig? ha enyni pénzetek van, akkor miért nem rendeltek minden napra fogyis menüt ma már neves kajás cégektől (Gastroyal pl.). És akkor ez megoldva! Mindent meg lehet oldani! nem rögtön a váláson kell gondolkozni, meg hogy elhagyd azt a nőt, AKI NEKED SZÜLT GYEREKET ÉS EMIATT LETT ILYEN! A ffiak azt hiszik, hgoy szülni természetes. Hát ma már nem! Ha valakinek gyereket szülnek a nők (hacsak nem egy pánikolós biológiai óra alapján kifutós, vagy elmebeteg családmániás csajról van szó), azért rajonganak és tisztelik! Ez egy ÁLDOZAT ma már! sokmindenről mondott le: a külsejéről, a karrierjéről, és engedte, hgoy a terhesség leterhelje a szervezetét (a terhesség ugyanis egészség szempontjából nem egy leányálom. kutatások folynak arról, hgoy éveket vesz el a nők életéből, úgy leterheli a szervezetet. nem véletlen, hogy nem is egészséges egyik gyereket a másik után szülni, 1-1,5 év kihagyás kell közte (elvileg)). Te meg otthagynád... pff!

Ebben az esetben Te egy végtelenül lusta nőről írsz, aki valóban lusta a saját külsejének a karbantartására is. Ha valakinek ennyire a segge alá tolnak mindent, elképzelhető, hogy aztán nem érez semmi késztetést arra, hogy maga is csináljon valamit. Talán túlságosan is elkényeztettétek az anyukákkal közös erővel. Ez akkor még nem is lenne baj, ha ő legalább arra venne fáradtságot, hogy saját magával törődjön. Teljesen meg tudlak érteni, hogy ha már nem tartod vonzónak, hiszen nem betegség miatt néz ki úgy, ahogy kinéz, hanem a renyheség által.

Én 48 éves nő vagyok, míg dolgozni jártam - sajnos már másfél éve munka nélküli vagyok - hetente 3-4 alkalommal mentem kondi terembe a munka után. Most már sajnos nem adatik meg ez a lehetőség sem a távolság, sem az anyagiak miatt. Itthon vagyok egész nap, a háztartási munkán kívül alig mozgok, van ugyan egy szobabiciklim, de már annyira unalmas, hogy egyre ritkábban használom. Ezért már feljött rám is 8 kiló az itthonlétem alatt. Én ugyan nem a sorozatok előtt ülök, hanem - mint most is - egyre több időt töltök napközben is a számítógép előtt. Ezek miatt aztán én még magamat is egyre jobban utálom, mert tisztában vagyok vele, hogy ez lenne a normális dolog. Már csak azon csodálkozom, hogy a férjem nincs rám kiakadva. Mentségemre legyen szólva, hogy dolgozni szívesen elmennék, ha végre találnék munkát. De az biztos, ha az anyagiak megengednék, én eljárnék legalább minden másnap konditerembe, és szívesen mennék fodrászhoz, kozmetikushoz és manikűröshöz is. Sajnos ez nekem nem adatik meg.

A feleséged amíg meg nem született a gyerkőc, gondolom, dolgozott, háztartást látott el, most meg otthon ül, és mindent kivettek a kezéből, a takarítástól kezdve a gyereknevelésig. Unatkozik, befordult, a kajálásba menekült.

Ne kritizáld, ne tegyél szemrehányást, közelítsd meg más oldalról a dolgot. A mamák ne segítsenek ennyit. A gyerkőc menjen az anyukájával játszóházba, ide-oda, emberek közé.

Ne mindjárt egy fitnesz bérletet nyomj a kezébe, hanem küldd el masszázsra, manikűrre, kozmetikushoz, fodrászhoz, hogy újra felfedezze magában azt, hogy jó csinosnak és ápoltnak lenni. Ha megtette az első lépést, úgyis magától kezd majd továbbmenni és nekiáll fogyózni.

Hívjátok el a régi barátnőket, kolléganőket, akikkel újra fiatal nők között lesz, a takarítónő és a két nagyi látványa nem nagy motiváció.

Ha sikerült elérned, hogy elmenjen fodrászhoz, ide-oda, mindig dicsérd, szeretgesd meg, növeld az önbizalmát.