Ember, aki nem szeret élni - van ilyen?

Két évtizeddel, a hátam mögött, jó anyagi helyzetű, szerető családdal, nem szeretek élni. Legalább is, erre a következtetésre jutottam.

Mindenem megvan, bármi amire szükségem lehet, tényleg. Sokat gondolkoztam rajta, de már olyan 5 éve bennem van a ez a "nem szeretek élni" dolog. Először csak lappangott, most meg teljesen ezt érzem. Semmi extra, csak nem szeretek élni. Mindenem megvan, tényleg. Nem hanyagolnak el, szeretnek, pépnz nem kérdéses, jól tanultam, szóval ilyen indok nincs amivel sokan jönnek, hogy biztos valami ilyesmi áll a háttérben. A másik sokat hangoztatott dolog, az a lányok kérdése. Tinédzser koromban még hittem is benne, na biztos azért mert nincs nőm. Lett is, volt is, van is. De a lényeg nem változott. Nem tart az élethez semmi. Nem szeretem, unom. Sok-sok év óta, ugyan az a nóta. Minden nap olyan mint a másik, mert a lényeg nem változik. Napok jönnek-mennek. Problémákkal szembe kell nézni, meg semmi sem megy olajozottan, mindig küzdeni kell, tanulni kell, dolgozni kell. Szívni. Miért? "Mert a céljaid, az elhivatottságot, meg hogy tudd mit akarsz stb." - jön rá a válasz. Na és? "Csinálj sok pénzt, hogy jól élj!" "Tanulj, hogy jó állásod legyen!" "Akassz le minden útba eső csajt, és..., hogy élvezd, és mondhasd h megvoltak!" ha szidnak... "Védd magad!" ilyen és ehhez hasonló igazán ösztönző dolgokkal szoktak jönni. No, Hurrá. Minek? Ott a meszesgödör, ha nem holnap, akkor 20év múlva. Jöhet a percnyi jó, ha végig nem lehet behozni, akkor szart se ér. "Szeress élni! Nézd de jó az életed!" Jó? Mert mondjuk nem vagyok éhező kisnéger Afrikában. Neki nincs háza, kocsija, egzisztenciája. És? Ő is odakerüahova én: a gödörbe. Szóval annak nincs értelme, hogy kötelességekről, feladatokról papolnak. Mert az egész a léted fenntartására megy, mindegy, hogy a melóra gondolunk, vagy az asszonnyal való ágybabújásra. Tipikusan ezt erősíti, a luxus fogalma. Minden ami luxus, azért az, mert több, mint ami a létszükséglet.

Érdemes azért "hajtani" amiről semmit se tudunk? Hiszen az élet pont az, amit mindannyian ismerün, mégse tudunk róla semmit.