Ember, aki nem szeret élni - van ilyen?

16:37-esnek.

Nem olyan egyszerű dolog ez, mint amilyennek számodra tűnik. Ha az embernek nincs meg mindene, ha küzdeni kell a létfenntartásért, vagy akár csak a gyerekeid eltartásáért, az egyben behatárolja a napjaidat és a gondolataidat is. Ha viszont ezek a mindennapi dolgok "jönnek maguktól", akkor kell némi kreativitás ahhoz, hogy tudjál olyan célokat kitűzni magad elé, amiről nem az az első gondolatod, hogy "de hát mi a fenének?". Ha nincs miért küzdeni, akkor a legtöbb ember üresnek, haszontalannak érzi a napjait.

Szerintem probálj ki mindent ami uj!

pl próbálj ki extra dolgokat és élj

sztem az a bajod h minden nap ugyan olyan és be vagy gyöpösödve. sztem ezen kéne változtatnod!!!!

Szerintem ez nagyon egyénfüggő lehet. Csodálkozom,hogy a srác csak azt mondta,hogy nem szeret élni, és jönnek a gyűlölködő válaszok. Ott a válaszolónak is lehet problémája ha így reagál.

Nem is tudom,mit mondjak rá,de így hirtelen csak annyit tudnék mondani,hogy változtass az életeden úgy,hogy kerülj ki abból a körből,ahol jelenleg vagy. Költözz külföldre, vagy változtass szakmát,vagy nemtom. Nekem meg pont az a bajom,hogy egyedül vagyok és igazából nincs senkim. Tudom,hogy az is borzasztóan unalmas és sekélyes tud lenni,ha az embert csak szeretik. legalábbis mindenki mosolyog körülötted,de igazából tök felszínesek az emberek. Én csak azt látom,hogy az emberek nem szeretnek mélyen gondolkozni csak felszínesen. Igazából az őket körülvevő világból csak az érdekli ami valami gyönyört ad,de nem gondolkodnak el,hogy mi miért van. Követik a mintákat és ennyi. Leélik az életüket és kész, még talán jól is érzik magukat.

Keresd meg,hogy mi izgat, mit szeretsz csinálni. legapróbb dolgok. Én pld nem szeretek emberek közt lenni,de imádok természetben járni,vagy magamban filozófálni,vagy zenét hallgatni stb keress olyan embereket,akik hasonlóan gondolkoznak,mint te. Mert úgy látszik,hogy olyanok vesznek körül,akik szeretnek,de nem a te hullámhosszodon vannak.

Én is ismerek olyan embert, aki nem akar élni. Nem azért, mert jaj hát a pics...ja alá toltak mindent, hanem azért, mert NEM AKAR célokat kitűzni. Utálja az egész létet, a világot, teljesen "bele van fáradva" abba, amibe él - de gyáva meghalni.

Ez nem pénz kérdése. Hozzáállás kérdése.

Ahogy nagy írónk, Arany János mondta:

"A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben:

Ember lenni mindég, minden körülményben."

Nem olvastam végig az összes hsz-t, mert az első pár után beláttam, hogy felesleges.

Először Madách Ember tragédiája jut eszembe ("Mondottam ember, küzdve küzdj, és bízva bízzál!"), de rájöttem, hogy te ezen már túlléptél.

Ezért inkább mást javaslok:

Olvasd el Naid Samat: Megdöbbentő mesék a Halál völgyéből c. könyvét. (Rövid, de velős! :) )

Az összes kis novella nagyon jó bene, de a te esetedre az Életed ára c. iromány illik. Hat oldal az egész - érdemes elolvasni.

Talán utána majd rájössz, hogy valójában hol is a hiba a rendszeredben.

Persze félre ne érts! Eszembe sem jut téged visszatartani a haláltól. Mivel úgyis jön, amúgy sem tudnám megakadályozni. Az meg hogy mikor jön a te esetedben, az engem szemernyit sem érdekel.

Csak azért jön a kérdés:

Ha így is - úgy is meghalsz, és minden mindegy, akkor mi a jó francért nem csinálsz valami olyat, aminek van értelme számodra? Mindegy mit. Akár menj sziklát mászni felszerelés nélkül, vagy ugorj le a 10 emeletes tetejéről vagy egy magas szikláról (olyan élményed úgysem lesz sok). Esetleg próbáld ki a tenger mélyét feltérképezni - búvárpalack nélkül, vagy menj el Irakba/Afganisztánba/Kongóba és játsz turistát.

Rengeteg dolgot találhatsz, amit megtehetsz, és rajtad kívül nem sokan tennék.

Ha már tökmindegy, akkor nem mindegy az is, hogy a sok unalmas dolog közül melyiket csinálod? Lelöveted-e magad, vagy egy sziklán csattan szét a fejed?

... vagy nemtán a Haláltól azért mégiscsak félsz? :)))

Az önsajnálat szánalmasabb, mint bármi a világon! :S

szia

érdekes, amit irsz, de vágyni azért biztos vágysz a jóra, még ha pillanatnyi is, ha meg ezt tudod, már érdems élni... a pillanatnyi jót meg meg lehet hosszabítani, csak rá kell jönni hogyan. amiket leírtál, csinálj sok pénzt, hogy jól élj stb, ezekhez tényleg hülyeség kötni az ember boldogságát, már csak azért is, mert ált. nem jön be. egy idő utá tuti kifullad. tartalom kell, nyilván, azt meg te adod, te teremted. valaki mondta egyszer, hogy a helyedet a világban nem megtalálni kell, hanem megteremteni. van benne valami. na, tökjó általánosításokat írtam...