Mit tennétek ezek után a helyemben?

Kicsit dühös vagyok, és nem tudom, mit tegyek, ezért kérnék tanácsot. Helyzet:

Anyám középsulis korom óta úgy bánik velem, mint egy mostohagyerekkel, pedig nem voltak igényeim, nem kértem tőle semmi extrát, de se ruhát, se cipőt nem vett, hiába kértem, pedig apámtól minden hónapban kikövetelte a nagy összegű gyerektartást(elváltak), és az államtól is szép összeget kapott. Jó tanuló voltam, suli mellett dolgoztam, és a barátnőm segített, ahol tudott. Ezt a barátnőt anyám kiutálta, és mivel én védtem, engem is cikizett folyton, más lányt akart nekem, és ezt nyíltan el is mondta. Barátnőmet minden ***-nak lehordta, és letagadta, hogy tudott volna az eljegyzésünkről, pedig a vita elkerülése miatt neki szóltunk először. Mikor elegem lett, 18 évesen elköltöztem,engem okolt, hogy nem sikerültek vizsgái(mániákus diplomagyűjtő), persze a tanulás miatt hanyagolta a kisebb testvérem, ami nem tűnt fel neki. Esküvőnkre illemből meghívtuk, otthoni ruhában jött el, és lagzi alatt legalább 300 darab sütit vitt el titokban, amihez semmi köze nem volt, sajnos későn vettük észre, hogy miért tűnik el kocsival óránként. Majd ő esküdött új férjjel, amiről nem is tudtunk, mikor kérdeztük,miért nem szólt, nevetve mondta, hogy csak a családot hívta meg. Milliószor döntöttem el, megértem, megbeszélek vele mindent, de sosem hallgatott meg, vagy csak a maga igazát hajtotta, a testvéremmel azóta sem törődik, teljesen elvadult tini lett belőle. Úgy érzem, ennek a kapcsolatnak semmi értelme. Szerintetek?