Ti, akik megtaláltátok az "igazit"! Mitől érzitek úgy, hogy tényleg ő a nagy Ő? Milyen tulajdonságok alapján?

Hááát.. nekem mindig is élt (persze ez évek alatt fejlődött ki) egy álomképem, amilyennek elképzeltem a számomra igazi pasit (természetesen, ha lehetne, mindenben - még külsőre is - olyan lenne mint édes apám, de róla lecsúsztam). :)

Egy csúnya szakítás után keresgéltem internetes társkeresőn, mikor megláttam (ő írt nekem levelet) majdnem elájultam. Kívülről úgy nézett ki mint, amilyen "herceget" szerettem volna magamnak. :) Aztán elkezdtünk beszélgetni, ismerkedni és rájöttem, belül is olyan, amilyet szerettem volna! :) Ő ugyanígy érez velem kapcsolatban, kívül-belül tökéletes (mondja ő). :)

Nagyon boldog voltam, hogy őt magaménak tudhattam/tudhatom, már több mint három éve. :)

Még soha nem tudtunk összeveszni, ha én morgok ő nevet, ha ő morog én nevetek, nagyon boldog vagyok vele.:)

A lényeg, érezd, hogy ő az! :)

Hát nálam úgy volt, hogy fent voltam tesóméknál az akkori párommal. Beszélgettünk az anyósával elég sok mindenről, és szóba jött a szerelem.

Az anyósa annyit mondott nekem majd akkor tudom meg ki az igazi ha megcsókol..és olyat érzek mint még soha...

Na ránéztem a páromra és tudtam hogy nem ő az:s nem is telt el sok idő szakítottunk és rátaláltam életem szerelmére.

8éve együtt vagyunk és van egy 14hónapos rosszcsont kislányunk.

Üdv 24/N

Onnan tudod, hogy mindenről ő jut az eszedbe. De nem csak szimpla szerelmes módjára, mikor naphosszat gondolsz rá, hanem valóban úgy, mintha az életed kitörölhetetlen darabkája lenne.

Ha örülsz valaminek, el sem tudod képzelni az örömet nélküle, ha fáj valami, nála mégis megnyugszol, ha felnézel az égre, ha csak kipillantasz a busz ablakán, ha sütsz egy tortát vagy vasalsz, takarítasz, leteszel egy nyelvvizsgát- nem szándékosan, de mindenre úgy gondolsz, mint aminek Ő teljesen természetes része. Mintha nélküle nem létezhetne semmi, még egy egyszerű délutáni film sem :)

Valami ilyesmi: "Érzem, amit érzel, látom, amit látsz,

Mégis másképp mondom, mit amit te vársz,

Gondolhatok bármit, előbb mondod ki,

Megbotlok egy kőben, s te fogsz elesni..."

LGT

A párom a második az életemben, aki az igazi lehet.

Olyannal, hogy igazi, soha nem találkozunk, vagyis nem kapjuk "készen" egymást. Viszont vannak olyan emberek, akikkel meg van rá a lehetőségünk, hogy az igazivá váljunk egymás számára, de ezért tennünk is kell!

Tudod, ezt megérzi az ember. legalábbis remélem:D

Nekem a párom a legjobb barátom, a bátyám, a haverom, és emellett csodálatos társ.

Vele mindent megtudok beszélni. Ő mindig szépnek lát engem és megölel. Én a kék szemeiben látom az egész világot és az egész jövőmet. Ő az az ember aki nélkül nem akarnék élni egy percet sem, soha nem is akarok ebbe belegondolni, hogy valaha is nélküle kell élnem.

"Nem az az igazi akivel le tudod élni az életedet, hanem az aki nélkül nem.":)

Persze kell, hogy legyen közös világnézet. Számomra fontos, hogy felnézhessek rá és bízhassak benne, ezek megvannak.

Kell az, hogy tiszteljen és én viszont őt, a bizalom és számomra fontos a humora...

Nem tudom miért, nem tudom megmagyarázni, de ha választhatnék bárki és a párom között én biztosan a páromat választanám....van valami varázs amit érzek ha megölel, egyfajta érthetetlen nagy biztonság...vagy nem is tudom...

szóval igen, szerintem lehet érezni:D

Mi már sokszor úgy érezzük magunkat mintha 2o éve házasok lennénk, annyira megszoktuk egymást. Persze jó érelemben.