Némely nők miért tekintik az anyaságukat megdönthetetlen dicsőségnek?

Ez embertípus kérdése, ne általánosítsunk.. ne utáljuk a kismamákat:) Nekem még nincs gyerekem, de majd szeretnék, ha a körülmények úgy engedik. És igen, mindent meg fogok tenni, hogy a lehető legszebb életük legyen, legjobb tudásom szerint fogom nevelni őt/őket.

DE! Az általad említett típus ugyanúgy létezik minden más rétegben is, ők nem azért ilyenek, mert anyák, hanem már előtte is ilyenek voltak. Egyszerűen csak ilyen tudálékosak.. Ha éppen nem édesanyák lennének, hanem mondjuk tanárok vagy banktisztviselők, akkor abban a témában osztanák az észt kéretlenül.

A 22.36. nagyon rosszul látja!

Akinek valóban fontos a gyereke,annak tudnia kell,hogy a gyerekből akkor lesz csak egészséges mentalitású felnőtt,ha szerető családban nő fel.Nem csak az anyára van szüksége,hanem az apára is.

Ezért nem lehet fontosabb a gyerek a férjnél. Egyformán fontos mindkettő! Az apának köszöheti,hogy anya lehet!

Ha az anya életének egyetlen értelme a gyerek,akkor önző,és nem jó anya. Nem a gyereket szereti valójában,hanem magát az anyaságot. Sokat árt ezzel a gyerekének.

Nem gondol arra,hogy a gyerek hamar felnő,és akkor ott hagyja az anyját,mert fontosabb lesz neki az önálló élet, a párja,a saját családja. Az ilyen "gyerekimádó" anya akkor mit csinál? Hogyan viseli el,hogy ő csak valahol a sor végén lesz az imádott,élete egyetlen értelmét jelentő gyereke életében.

Az természetes,hogy minden anya szereti,félti a gyerekét és a legjobbat akarja neki. De ne imádja! Ne csak Ő létezzen a számára. Ez nagyon torz és rossz felfogás.

Én attól kapok hülyét, mikor tényleg úgy állítják be a gyereket, mintha az lenne az életművük. Baromi sok dolog van még a gyereken kívül, amit ráadásul sokkal nagyobb meló elérni. Most nem arról beszélek amikor egy pár évekig próbálkozik hogy gyereke lehessen, az nagy dolog ha sikerül 5-10 év után végre. Meg tényleg ezek a 22 éves kismama aláírások pff... És amikor írják kommentekbe, hogy 18 hós babóm van. Nem fér a fejembe miért kell ezt így.

1. Hós???? kirakta az udvarra mikor esett vagy mi a rák? A hónapos nem épp a leghosszabb szavunk, hogy annyira rövidíteni kellene

2. babó????? Én ezt csak itt láttam eddig, élőnyelvben soha életemben nem hallottam még.

3. Miért 18 hónapos? Miért nem másfél éves. Nem vagyok képes felfogni miért kell ezt így kiemelni, mintha ezzel csak azt akarnák kiemelni hogy igen én már kemény 18 hónapja kínlódok és nevelek egy gyereket. Nem a gyerek kora a lényeg hanem h ő ezt mióta csinálja. nekem ilyen érzésem van.

En maskent latom ezt a problemat. Sajnos, az apak szerepe a mai tarsadalomban eleg elhanyagolhato. A ferj hazajon a munkabol, levetodik a gep ele, nem veszt reszt a csaladi eletben, a gyereknevelesben. En nem vagyok meglepve, h az anyukak inkabb a gyerekuk fele fordulnak. Ha egy apa normalis szerepet vallal a gyereknevelesben, nem csak azt varja el, h kiszolgaljak, es a segge ala tegyenek mindent, akkor az anyukakra is kevesebb suly nehezedik. Egy csalad felbomlasaert sose csak az egyik szulo felelos!!!

Mi vezetett oda, h az anya az oromet csak a gyerekeben lelje meg???Az hogy csalodott a ferjeben. Sajnos, a mai vilagban sokkal kevesebb ferfi valo apanak, mint no anyanak. A gyerekek elzullenek, mert nincs eros apai kez. Az apa lathatlanna valik a csaladokban.

22:36os vagyok az újdonsült anyuka

igen továbbra is tartom a véleményem hogy ha már egy nő gyereket szül ő legyen a LEGFONTOSABB és próbáljon neki mindent biztosítani (legfőképp a családi hátteret és szeretetet)

és h miért írtam h a gyermekem fontosabb a páromnál???

mert mikor én összevesztem az apámmal ő választás elé állította az anyámat aki nem mellettem döntött és mehettem a búsba....

tisztában vagyok azzal h nem csak ő létezik a világon és azzal is h egyszer neki is gyermeke lesz és akkor ő lesz számára a legfontosabb! De egy anya attól anya h küzd a gyermeke boldogságáért és jóllétéért!!!

ha a fiam 50éves lesz hozzám akkor is jöhet bármiért mert én akkor is az anyja leszek!!!

ha egyedül maradok, előfordulhat, de biztos meg lesz annak is az oka és tuti h nem az hogy a gyermekem a legfontosabb! és ezt egy apának is meg kell érteni hiszen neki is ő a mindene (vagyis nálunk így van)

remélem ezzel mindent elmondtam!

ez nem fanatikusság hanem őszinte és megrendíthetetlen szeretet amit nem magam hanem a gyermekem iránt érzek!

Hasonló kérdést én is tettem már fel, tisztességesen le lettem hurrogva érte. Értem én, hogy anyai ösztön, hogy felelősséggel tartozol a gyerekedért, hogy mindent meg akarsz adni neki, hogy boldog gyerekként szeretnéd felnevelni, csak az éremnek 2 oldala van.

Valóban az utóbbi időben lett divat ez a jó vagy rossz vagy tovább megyek szuper anya szindróma. Senki a védőnőtől kezdve a saját anyán át az anyósig nem ért úgy a gyerek neveléshez mint az újdonsült anyuka. Minden gyereknek anyára és CSAK anyára van szüksége. Az apa szerepe, jelenléte elhanyagolhatóvá válik. Tényleg sajnálom azokat a férfiakat, akik csak a gyermek nemzéshez kellenek. Lássuk be vannak szép számmal. Miután megszületettt a pici félre vannak téve.

Biztos vannak normálisan gondolkodó anyukák is, sőt ismeretségi körömben is van, sajnos a többség nem ilyen. Ha vendégségbe megyünk egy ilyen családhoz, akkora sajnálatot tudok érezni az apuka iránt, hogy az elmondhatatlan. Nem jósolok sok időt ezeknek a házasságoknak.

És valamit ne feledjünk el, ha valaki jól szétnéz a világban rájön, hogy ahogy a gyermek cseperedik egyre kevésbbé értékeli az ilyen szülőt.