fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Miért csak akkor tud hozzámszó...

Miért csak akkor tud hozzámszólni anyukám új férje, ha kötöszködhet?

Figyelt kérdés
Mégcsak szeptemberben költözött hozzánk (és november elején költöztünk egy közös házba), de már elegem van anyukám új férjéből. Nem nevezem nevelőapának, egyrészt, mert szerintem morbid egy kicsit, mert az apukám él, másrészt, le se szar, csak akkor szól hozzám, ha kötöszködhet. Van egy 4 hós féltesóm, este anya megkért, hogy vigyem fel neki a D vitamint, nem találtam meg (szemüveges vagyok és nagyon pici betűkkel van ráírva minden az üvegére így nem láttam), erre anya férje nem ám azt mondta, hogy ez a szürke tetejű az, csak annyit mondott hogy "nem fogtad eleget még a kezedben?", azt mondtam, hogy nem, mert igaz. Nem az én dolgom hogy ugorjak mindenért, nem kell tudnom, hogy melyik a D vitamin, főleg, ha el se tudom olvasni a betűket. Aztán tegnap veszekedtünk anyával (abból indult ki az egész, hogy fáradt voltam és a mosogatógépbe csak 2 tányért raktam be, aztán tényleg MAGÁTÓL becsukódott a mosogatógép [becsukódik ha nem tartjuk], erre anya egyből elkezdett kiabálni, hogy miért hagytam ki a másik 3 tányért, szóval tök hülyeség volt és nem jogos), aztán jött anya férje, és majdhogynem kiabált velem, mert hogy anyának van igaza, mindent csak félig csinálok meg, fogalmam sincs, hogy anya miket él át (mintha ő tudná, hogy 11 évesen hogy élem meg hogy elváltak a szüleim, és fogalma sincs, hogy mi jár a fejemben, nem képes engem megérteni), meg különben is, én mindig elégedetlen vagyok. (De ez hogy jött ide?) Anya pont kaját csinált, én meg úgy döntöttem, hogy nem vagyok hajlandó egy asztalhoz ülni egy üvöltöző nővel meg egy idegennel, aki egyszercsak betoppant 3 kamasz gyerek életébe és kötöszködik, pedig csak fél éve házasodott össze anyával, ezért felmentem a szobámba és befeküdtem az ágyamba olvasni. Anya reakciója erre az volt, hogy üvöltözve feljött és le akart ráncigálni, erre lekiabálta a 18 éves bátyám a fejét (gonosznak hangzik, de komolyan írom, ha anya ideges, nem hallja, ha halkan beszélnek hozzá, legalábbis egyik fülén be, másikon ki), feljött ő a szobámba, és nem lecseszett, hanem átölelt és megnyugtatott, mert én már sírtam is... Most is sírok és teljesen elegem van anyukám férjéből. Próbáltam már anyával beszélni, de azt mondta, hogy ne csesztessem folyton a férjét (?!), inkább törődjek saját magammal, nézzek magamba és jöjjek rá, hogy mit csinálok. Írnám, hogy na és a féjre?, de akkor ti is úgy gondolnátok, hogy mindig csak másban keresem a hibát, pedig ez nem igaz, mert nem így fogadtuk a palit, alapból mi mindenkihez szerettel fordulunk, tiszteljük őket, csakis ők tudják elérni, hogy megutáljuk őket. De miért gondolja úgy anyukám férje, hogy neki mindent szabad?
2010. dec. 3. 22:09
1 2 ❯
 1/12 anonim ***** válasza:
100%

sajnálom a helyzeted, szerintem az új pali féltékeny rátok, illetve fél tőled/tőletek, fél hozzátok máshogy közeledni a bántáson kívül és valószínűleg még anyutokat is csak terheli, bár ő ezt nem látja még

sajnos ésszerű megoldást nem tudok javasolni :(

2010. dec. 3. 22:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
81%

Miért nem mész apukádhoz?


Én soha nem tenném meg azt, hogy újraházasodok úgy, hogy még kis/fiatalkorú velem élő gyerekeim vannak, főleg nem engedném, hogy cirkuszoljon. Olyan helyzetbe hozni egy gyereket, hogy mindent csak fogadjon el és tűrjön, majd ő másképp csinálja. Áhh, szörnyű. Soha nem bocsátottam volna meg a szüleimnek, ha ilyen helyzetbe hoznak.

Szóval én a helyedben apukámhoz költöznék.

2010. dec. 3. 22:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 A kérdező kommentje:

Szerintem egyáltalán nem terheli. Látszik, mennyire szeretik egymást, csakis de tényleg csak azért nem szóltam neki vissza vagy üvöltöttem rá, hogy hagyjon békén, nem az apám, mert szereti anyát, és anya is szereti őt. Nem éri meg elrontani, ezzel akár anyukámnak az egész élete is tönkremehetne...

Ráadásul én vagyok féltékeny rá. Mégpedig azért, mert ha valaki csinál valamit, és az a valaki törtémetesen vagy én vagyunk, vagy valamelyik bátyám, elkezd ordítozni, viszont ha a férje, csendben, nyugodtan és kedvesen megbeszéli vele... Egyszer az az idióta (már bocs, de tényleg az) a (szőnyeg)porolót kimosta valahogyan, de anya azt mondta hogy "chajj xy, most miért csináltad ezt? Tudom, hogy jó szándékkal csináltad, de gondolkodhatnál mielőtt cselekszel.", de szóról szóra. Ha viszont én csináltam volna, vagy a tesóim, fix hogy kiabálna.

A félreértések elkerülése végett: Anya engem szeret. A nap 23 és háromnegyed órájában mindig kedves, velünk van, amikor csak tud és beszélgetünk, de mostanában a legapróbb dolgoktól is ki tud borulni, aztán jön a férje, mellé áll, én elmegyek, utánam jönnek és így már ketten szidnak..Persze tudom, hogy nem gondolja komolyan. Amikor anya kiabál, úgy érzem, apához költözök amint kijárom az általánost (nem lenne szívem otthagyni az iskolámat mert szeretem), aztán amint anya lenyugszik és bocsánatot kér, elgondolkozok azon, hogy hogy juthatott eszembe ilyen baromság..

Bocsi ha van benne hiba de nincs erőm javítani...

2010. dec. 3. 22:42
 4/12 A kérdező kommentje:

Második:

Kb. fél órányira lakik innen, iskolát kéne váltanom (olvasd el az 1. válaszom végét), nem járhatnék balettra, nem lovagolhatnék, nem jujitsuzhatnék, nem járhatnék színjátszóra, ott kéne hagynom a 2 barátnőmet, mindent és mindenkit, akit szeretek, köztük anyát és a tesóimat. Emellett ha apukámhoz költöznék, iskola végétől kb. este 7ig nem tudnék mit csinálni, mert apa is dolgozik, felesége is, a szomszédok meg nem normálisak...Egy dologból próbálom őket jellemezni: Meghívták az újdonsült szomszédokat 8azaz apáékat) magukhoz egy vacsorára megismerni őket, a m,eghívót bedobták a postaládába, aztán raktak egy másik levelet a kocsijuk szélvédőjére is, hogy van egy levél a postaládájukban. Szóval a szomszédokra se számíthatok. Egyedül csavarogni egész nap meg unalmas..Szóval semmit se tudnék csinálni apukáméknál, csak gépezni. Anyukám sokkal többet ér ennél.

2010. dec. 3. 22:47
 5/12 anonim ***** válasza:
Apukádhoz nem tudsz költözni? Én is sajnállak. Anyukád valószínűleg örül, hogy talált magának egy férfit a válása után, és idézőjelben megvakult. Nem jósolok nagy jövőt ennek a házasságnak, nem lett volna szabad hozzámennie, semmiképpen nem áldozhatja fel a gyerekét egy új kapcsolatért. Nem normális dolog, hogy 11 éves lányát összeköltözteti egy idegen, gonosz, ellenszenves férfival. És nem egy 11 évesnek kéne ennek a lelki terhét viselni. Én a helyedben a passzív ellenállást folytatnám: szeretetmegvonással büntetném az anyámat, a pasihoz meg egész egyszerűen egyáltalán nem szólnék, ha ő szól hozzám, arrébb mennék. Ha kötözködnek, peregjen le rólad, ne vedd komolyan. Keress máshol szövetségeseket, más rokonokban, testvéredben, barátokban. Jó esetben anyád észretér, rossz esetben a kapcsolatotok hosszú távon megromlik, de te azért ne legyél magányos.
2010. dec. 3. 22:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 A kérdező kommentje:
Azért eléggé félreértetted..Nem értem az embereket. Ha valakirről először csak rosszat írnak, és utána jót, el sem tudják képzelni, hogy hogyan lehetséges hogy egyszerre ilyen meg olyan is...Ha valakit először kedvesnek, okosnak és szorgalmasnak mutatnak be, nem tudják elképzelni, hogy pl. rengeteget veszekszik. Mindenkinek vannak jó és rosz tulajdonságaik, ezektől mindenki értékes ember (nem írom, hogy ugyanúgy, mert elég bunkóság valakit besorolni úgy, hogy "mint a többiek", avgy hasonló), semmivel se rosszabb. Érzem, meg látszik, hogy szeretik egymást, nem egyszer láttam őket (sajnos...) smárolni is, ölelgetik egymást, egymással mindig kedvesek, anyukám velünk is az, de van olyan anya-lánya páros amelyekben nincsenek viták? Szerintem anya csak azért nem szól rá a férjére, amikor engem szid, mert olyankor nagyon mérges, és semmi se érdekli, csak az, hogy milyen rossz vagyok. Aztán lenyugszik és fogalma sincs, miért mondta azokat, amiket mondott, utána már nem gondolja komolyan, bocsánatot kér. Amúgy a férjével több, mint egy éve ismerik egymást, és bár nem érezte apa mellett jól magát - de baráti kapcoslatot szívesen tartana vele, de apukám szerint szégyen a válás, ezért haragszik anyára -, nem akarta megcsalni, beadta a válópert és utána kezdett el mégjobban ismerkedni a férjével.
2010. dec. 3. 22:59
 7/12 anonim ***** válasza:
utolsó, egy 11 évesnek adsz olyan tanácsot, ami egy felnőttebbet is megterhelne lelkileg, írta, hogy nagyon szereti az anyját
2010. dec. 3. 22:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 A kérdező kommentje:
Ja és amúgy nem volt ellenszenves, se gonosz, csak amióta összeköltöztünk, azóta érzi azt, hogy ő itt a Jani. (Érdekes módon a régi lakásunkban moccani se mert.)
2010. dec. 3. 23:03
 9/12 anonim ***** válasza:
100%
Én is hasonló cipőben voltam, pont 11 éves lehettem, mikor anyukámnak új élettársa lett... utáltam a pasit, szörnyű volt... Kb 9 év úgy telt el, hogy alig szóltunk egymáshoz (mármint a pasival), de (hálát adok az égnek), vége lett, 15 éve... :) Most már 34 éves vagyok, és megértem, hogy akkor anyukámnak is nagyon nehéz volt.. Nagyon fiatal vagy még, anyukád biztos, hogy nagyon szeret, és nincs könnyű helyzetben. Én azt tanácsolnám, hogy próbáld az energiádat afelé fordtani, amiket tényleg szeretsz, amikben örömöt találsz: lovaglás, balett, stb.. Nem egyszerű, tudom... És ha jó viszonyotok van anyukáddal, akkor 1x talán le lehetne vele ülni megbeszélni a dolgokat..
2010. dec. 3. 23:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 A kérdező kommentje:

Köszönöm a választ.

Már írtam, hogy próbáltam anyukámmal beszélni, de azt mondta, hogy hagyjam már békén a férjét, folyton csesztetem..Pedig az előtt egy rossz szavam nem volt róla. Pedig mondanék róla nem is keveset. Egyszer kidobta az egyik kedvenc filmünk CDjét. Anya meg szerette volna nézni a filmet, [PirosZka], ezért minket ugráltatott a tesómmal, hogy indítsuk be, csináljunk hangot, kapcdoljuk be a házimozit, stb-stb., miközben mi még ettünk, és anya szokta mondani, hogy ha eszünk, ne menjünk. Akkor elővette a férje a CDt, és ahelyett, hogy berakta volna az egyik lejátszóba, elkezdte, hogy csináljuk be mi, MI akarjuk nézni, meg nem az ő dolga. Nekem már akkor is elegem volt belőle, hát persze hogy nem mozdultam. Akkor gondolt egyetés kidobta a CDt a szemetesbe. Megkarcolódott, ha nem tudnánk gépről lemásolni, esküszöm megütöttem volna de nagyon. (Nem az a tipikus kigyúrt fickó, akkora, mint én, csak egy kicsit szélesebb, de ha akarnám, fejbe tudnám rúgni.)

2010. dec. 3. 23:15
1 2 ❯

További kérdések:

Családi kapcsolatok főkategória kérdései »
Családi kapcsolatok - Egyéb kérdések kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!