Mostanában miért hanyagolják ennyire el az emberek egymást?

Mi fiatal családosként sokat bandázunk, nyaralunk, sütögetünk együtt más családokkal, szoval ez nem igaz, amig írsz. A családdal ia tartjuk a kapcsolatot, nem csak karácsonykor találkozunk, hanem hetente.

Te azt teheted, hogy kiépeítesz magadnak egy jó baráti társaságot és családot alapítasz, sztán jobban csinálod.

A fö gond, hogy a család meg a régi barátok és te másként fejlödtetek, más az érdeklödési körötök, ezért nincs közös téma.

Ezért nem kell a régi kapcsolatokban leragadni, hanem nyitni újabbak felé. Meg ne azt várd, hogy mások szórakoztassanak, elöször tanuld meg megismerni magadat, ha magaddal egyensúlyban vagy, akkor tudnak mások is értékelni.

Visszakérdezek: miért járjak össze olyan emberekkel, akikkel semmi közös nincs bennünk - érdeklődési kör, hobbik, téma.

Hagyjuk már. Eszem ágában nincsen. És az, hogy gyerekként te úgy érzed, milyen fun volt, megnyugtatlak, a legtöbb felnőtt muszájból csinálta. Nem azért, mert NEKI fun volt, hanem mert a gyerekért olyat is megtesz, amit amúgy a háta közpére nem kíván.

Ennyi.

Más: az, hogy 4-5-8 évesen volt egy gyerekkori legjobb barátod, pont semmit nem jelent. Nekem is volt, de 22 évesen meg sem ismertem külsőre sem, annyit változott.

Mar nem ugyanazok a barataim, akik regen voltak, gimiben. Masfele fejlodtunk. Az egyik kikoltozott kulfoldre, a masikat folyton csak a bulizas erdekelte, a harmadik hosszu kapcsolatban csalta a pasijat, vegul most mentek szet 9 ev utan 28 evesen. O most fogja ujrakezdeni az eletet.

En 25 evesen hazat vettem, 27 evesen hazasodtam es iden szultem 28 evesen. Hiaba vagyunk egykoruak, es voltunk baratok (ket kisebb szunettel) egy evtizeden at, mar mas elethelyzetben vagyunk, mas lett a fontossagi sorrend.