Hogyan kommunikálnátok le az ellenérzéseiteket, hogy ne legyen belőle sértődés? Mi az asszertív kommunikáció ilyen esetben?

Bizonyos családtagoknál, és a baráti körünkben is többször tapasztaltuk mostanában, hogy spiri irányba viszi el a gyereke(i) kezelését. Van, ami ártalmatlanabb, mint a borostyánpárnára fektetés, vagy holisztikus dokinál rezgésszám-mérés, de konkrét viselkedésbeli problémára is volt, hogy csak egy (még csak nem is vitaminos, hanem alkoholt tartalmazó) spéci kis "stresszcsökkentő" cseppet kezdtek a gyereknek adni.

Igen, tudom, nem az én gyerekem, mindenki úgy neveli a sajátját ahogy akarja. Igen, azt is tudom, hogy máshogy gondolkozunk a világról, nem feltétlenül az én igazam a jó.

Félreértés ne essék, én is szoktam horoszkópot olvasgatni néha, de nem tulajdonítok neki nagy jelentőséget, csak szórakozás. Plusz, utánaolvastam a többi témának is, ami feljött már az ismerősi körben, nem ismeretlenek számomra sem ezek, viszont nem győztek meg, inkább tudománypártiak vagyunk továbbra is a férjemmel. Az említett szülőknél nyilván magunkban megvan a véleményünk, de úgy voltunk vele, hogy nem a mi dolgunk a meggyőződésük, ha nekik így jó, szuper.

Ami mellett viszont egyre nehezebben tudok elmenni, hogy a gyerek, akinek nincs választása, ilyenekkel van "kezelve". Az alkoholos cseppes sztorinál pl próbáltuk finoman felhívni a figyelmet, hogy amúgy nézték-e, ez van benne, és elviccelték, hogy mindegy nekik csak használjon.

Szóval a kérdésem, hogy 1-1 ilyen párbeszédnél, ahol épp újságolják a szerzeményüket, vagy a csodaterápiát, amit találtak, hogyan lehet úgy egy ellenpólust képviselni, hogy ne haragudjanak meg. Nem akarom azt kimondani kerekperec, hogy szerintem ez egy baromság. Köszi a tippeket!