40 éves kor körül apává válni?

Elég vegyes érzéssel tölt el a dolog, de semmiképp nem ítélem el emiatt az embert. Az egy dolog, hogy én nem ennek vagyok a híve, de más attól még lehet.

Amúgy is millió oka lehet miért ilyenkor vállalta. Ilyenkor érett meg rá lélekben, de az is lehet, hogy becsúszott és akkor inkább vetessék el, mert a férfi már 40? Ugyan.

Amúgy is lehet valakinek ilyen korban is fiatalos a felfogása. Az én apám 25 volt mikor születettem, de lélekben sokkal idősebb volt. Hatalmas szakadék van köztünk hiába volt fiatal, de attól még szeretjük egymást.

És csupán azért szégyellni az apánkat vagy anyánkat, mert esetleg idősebb, mint a velünk egykorúaké nagyon butaság volna. Ha valaki szégyelli valamelyik szülőjét az másért van.

Kedves kérdező,

én úgy gondolom, hogy igen, abszolút meg van az esélye annak, hogy fiatalítja az apát a gyerek.

Az idösebb korban vállalt gyerek vagy fiatalitja az apát, vagy nem, ez nagyrészt a férfitöl függ, hogymilyen alaptermészetü. Ha szivesen és sokat foglalkozik a gyerekkel, akkor hozzáfiatalodik.

Az nem igaz, hogy egy 50 éves férfi nem tud mit kezdeni egy 10 éves gyerekkel, mert igenis tud, ha akar.

Egyébként Európa más (fejlettebb) részein senkinek nem jut eszébe, hogy egy 40-50 éves férfi nagyapa lehetne (ugyanez érvényes egy 30-45 éves nöre is), arrafelé ugyanis nem szokás gyerekként szülni, hanem elöször egy bizonyos hátteret biztositanak, és csak ezután jöhet a gyerek.

Mellékesen egy 40-50 éves már sokkal kiegyensúlyozottabb, és ezért nyugodtabb, türelmesebb, mint egy huszonéves, aki még saját maga is félig gyerek.

Apukám 49,én 15,és elmondom mindenkinek,hogy semmiféle hátrány nem szárazott ebből a dologból soha!

Sőt,rengeteget mesélnek nekünk a fiatalságukról,amikor még pár hétre csak úgy kiruccantak horvátokhoz.Úgyhogy az,hogy egy idősebb szülő konzervatív,zárkózott,és komoly nem általánosság!

Apámnak is 40 éves kora körül született három gyermeke. Nekem soha nem jutott volna eszembe, hogy az ő korával bármi baj lenne, hogy az ő életkora nem "apás" kor. A legapább apa, akit ismerek :))).

Ő mondjuk örök fiatal, 80 évesen is az lesz a maga módján.

Az apukám 45, az Anyukám 55 éves. 7 éve elváltak, és anyukámnak lett egy élettársa, aki idén lett volta 62 éves, de sajnos 2009-ben meghalt. :(

Nagyon szerettem, mondhatni jobban, mint a vérszerinti apámat. (Erre megvolt az okom, inkább nem részletezném...) Azaz amikor én 7 éves voltam; anyukám élettársa 56 éves volt. (Apukám pedig 39.)

És mit gondoltok, kivel osztottam meg minden gondolatomat?, kivel nevetgéltem egész délután?, kit tekintettem apukámnak???

(Hát nem a vérszerinti apámmal...., hanem anyukám élettársával.)

Szóval szerintem egyátalán nem hátrány az, hogy az apuka idősebb, sőt!!

utolsó vagyok

és a félreértések elkerülése végett: nem azért halt meg, mert már idős volt, hanem mert rákos lett...:(

Apum 40 volt mikor születtem.

Semmi rosszat nem tudok mondani ezzel kapcsolatban.

Igaz, volt osztálytársam akinek fiatalabbak voltak a szülei, de az én apukám is nagyon jó apa volt, én sosem szégyelltem vagy éreztem cikinek.

Egyetlen hátránya, hogy elhunyt 21éves koromban, de baleset következtében, tehát ez akkor is bekövethezhetett volna ha 30évesen lesz apa.