Hogyan lett házad? Bővebben lent.

Házam még sehogy, egy másfél szobás lakásom van.

Érettségi után felvételiztem fősulira levelező tagozatra és elkezdtem munkát keresni. Ez 2004-ben volt, akkor még azért könnyebben lehetett munkát találni. A fősuli miatt Budapestre, kollégiumba költöztem. Ez úgy volt lehetséges, hogy sokan feketén kiadták a kollégiumi helyeiket, én is egy ilyet béreltem havi 16ezer Ft-ért. A kollégiumban ismertem meg a páromat, aki akkor volt nappalin végzős, de szintén napi 8 órában dolgozott mellette. Egyszerű telefonos értékesítőként dolgoztam, havi 100 ezer Ft-ért. Ebből fizettem a kajámat, a kollégiumot, meg az egyéb dolgokat. A tandíjam diákhitelből ment. Miután a párom lediplomázott, el kellett költöznie a kollégiumból (ő nem mert feketén bent lakni valaki más helyén), így albérletbe költöztünk. A kauciót a spórolt pénzünkből fizettük és abból voltak meg a használati tárgyaink is (mosógép, hűtőszekrény, tv, stb.). Két év együtt élés után megkérte a kezem, összeházasodtunk és próbálkoztunk a babával. Közben sikerült lediplomáznom és új állást kaptam. Ezúttal már nettó 150ezret kerestem. Később aztán sikerült teherbe esnem és elkezdtünk lakást keresni. Mivel minden Bp-re kötött minket, így kézenfekvő volt, hogy ott keressünk valamit. Sajnos az újépítésű lakásokat nem tudtuk volna megfizetni, a használtakra meg nem lehetett megelőlegező szocpolt felvenni (még a gyerek megszületése előtt akartunk lakást venni). Így bele kellett ugorjunk egy elég előnytelen lakáshitelbe 5%-os önerővel. Most is ezt nyögjük, de nem bántam meg. Ha akkor nem veszünk fel hitelt, most már nem is kapnánk. Időközben visszamentem dolgozni és előléptettek, szóval ha minden jól megy néhány év múlva a ház is össze fog jönni, meg remélem a kistesó is.

De hozzáteszem, hogy állati nagy mázlim volt mert fiatalon találtam meg az igazit, egészséges a gyermekem és a munkáltatóm is extrém jól fogadta, hogy szülni megyek és minden gond nélkül visszavett. Szóval én így csináltam, de ma már nem tudom, hogy kéne.

Anyumnak még mikor iskolás volt (a 70es évek közepén) a szülei vettek egy lakást. Ő azt a lakást eladta, és a 90es évek elején vett egy kertes házat. Sajnos ő meghalt, így megörököltem.

21/L

A képzettségnek és végzettségnek semmi köze a jó álláshoz, ahhoz hátszél kell, méghozzá erős. Ilyen egyszerű. Kapcsolatokkal, ambícióval és nagy pofával(amit jó ha tudod, mikor kell befogni) bármit el lehet érni, a beszélőke a fontos. Szerinted a középvezetők olyan hatalmas végzettséggel és hozzáértéssel rendelkeznek? Áhh.

Az alkalmazottak és közalkalmazottak azok, akiknek maximum bérlakás és panel jut. Ők általában értik a dolgukat, de nincs hátszelük és nem a megfelelő helyen nyalnak, vagy túl büszkék hozzá. Nincs ezzel baj, csak ők sosem fognak távolabb jutni mondjuk a G14-nél, azzal pedig maximum hitelfelvételre futja és eladósodásra egy olyan banknál, ami 100%-os kamatra adja a pénzt.

Nekem nagyon sokat segített volna a 13.02-es kommentje 10 évvel ezelőtt, indirekt módon végül a házhoz is. (Ha tudom, hogy Bp-en, ahol akkor nem voltak iskolás ismerőseim, nem volt computerem se, ha tudom, hogy feketén adnak ki kollégiumi férőhelyeket, akkor be tudtam volna fejezni ott a fősulit, amit munka mellett Szombathelyen elkezdtem.)

Amit eddig elértem, egyrészt céltudatossággal, másrészt spirituális úton a lelki dolgokat rendbetettem, ezeknek tudom be. Hamarosan beköltözünk a saját házunkba, ami nekem is OTTHON. 36 és 37 évesek vagyunk.

"nagy pofával(amit jó ha tudod, mikor kell befogni)"ű

ez nagyon tetszett :) és tényleg így van