Akkor is őszinte vagy ha tudod, hogy ezzel megbántod a másikat?

Szia!

Sajnos én kíméletlenül őszinte vagyok, és van hogy előtte át kellene gondolnom a mondanivalóm és szebben "burkolni". Nagyon rajta vagyok a változtatáson, csak hát nehéz....

igen

sokan utálnak is érte, most azért utál a kolléganőm, mert ő váltig állítja, hogy 2 hét alatt fogyott 10 kilót, megkérdezte, hogy szerintem is? én meg megmondtam, hogy én nem látom, hogy fogyott volna, őszinte voltam, most nem beszél vele. de azt is megmondtam neki, hogy nem fogom azt mondani, hogy fogyott, ha egyszer nem látom rajta, hogy fogyott. ennyi

Attól függ, kivel beszélek. Ha jól ismerem az illetőt, akkor igen.

Ha nem annyira állunk közeli kapcsolatban, akkor nem feltétlen.

> Akkor is őszinte vagy ha tudod, hogy ezzel megbántod a másikat?

A legtöbb esetben igen.

Én próbálok őszinte lenni, de az nem mindegy milyen "köntösben" tálalod a mondanivalód.

Egyik barátnőm mindenkinek nyíltan megmond mindent, elég nyersen, sokan utálják is. Mert az ő esetében nem az jön le, hogy megmondja az igazat, hanem hogy milyen bunkó stílusa van.

Mert nem mindegy, hogy azt mondja valaki: "Ronda a fejed"...vagy azt, hogy "Járhatnál kozmetikushoz".

Ha okos vagy, akkor felfogod így is, hogy ronda a fejed, de legalább nem vágták a képedbe, és nem vették el a maradék önbizalmadat is. :)

Általában megmondom a páromnak, h. most ez nem áll túl jól, vagy hogy néz ki a haja,de nem igazán érdekli(mondjuk fiú és ezzel nem foglalkozik),ha nagyon zavarja akkor 1-2 nap alatt változtat.Tulajdonságban,meg ha olyan hangulata akkor meg lehet vele beszélni, de legtöbbször pórul járok és vezsekedés lesz belőle.Ilyenkor megfogadom és mondom is neki h. akkor soha többet nem mondok semmit,de sose tartom be :-)

Sajnos nála későn derül ki ha nem tetszik neki valami, max ha rákérdezek,megmondja,de már kezd úgy viselkedni, h. az a lényeg h. én jól érezzem magam a többi nem érdekes.