Újszülött, és lakótárs együtt?! (wááá)

Húú nagyon szurkolok, hogy tényleg kiosszátok a mamát :DDD

Sajnállak titeket, meg azt a szegény albérlőt is, mert elvégre ő nem tehet róla :DD Elmegy megnézni a szobát, aztán hát bocs :DDD

Én nem vennék oda senkit, és nektek se ajánlom.

Eddig jó volt üresen a szoba? De ez mindegy.

Babánál, főleg elsőnél így is sok dolgod/dolgotok lesz, mire feltudjátok venni a baba ritmusát, és akkor mellette még el kéne viselni egy vad idegent? Pláne egy ilyen kicsi lakásban. Gondolom ő majd élni akar, nektek meg nyugalom kellene.

Én inkább a kicsi szobába betenném a gyereket. Nem kell veletek aludnia, mert hidd el, nehezen fogjátok majd átszoktatni, ha már tudni fogja, hogy mit jelent. Unokahúgom születésétől kezdve egyedül alszik, egy hangja nincs soha, húgom, meg aki anyuékkal aludt fél egyedül este. ÉS így lenne a férjeddel is egy magánszférád, ahol egymásra tudtok figyelni. És ez kell :):)

Á, ki ne add:)

Mi anyumat szállásoltuk el pár hónapra az orvosi kezelése miatt, na még őt is kerülgetni kellett,nem hogy egy idegent.

Ilyen képtelen ötletet.Szóval én nem adnám ki.

Arról nem beszélve, hogy ha megtanul a gyerek mászni nem zárhatod be egy szobába, mert felfedez.

Meg az első hetekben, én speciel örültem ha meg tudtam fésülködni meg lezuhanyozni , volt hogy egész nap pizsiben voltam.

bocs...

Szóval miért baj, ha a baba velük alszik? Ott van a bölcsőhalál például- a házasságról meg annyit hogy szülés után úgy sem éli fénykorát a szex a hálóban!

Jó ég, hol él anyósod?? Én is csak azt mondom, üzleteljen a saját lakásával, de ne a Tiétekkel.

Egy újszülött mellé a szülein kívül senki nem hiányzik, se Neki, se Neked. Látom, azért már döntöttél, és én is csak azt tudom tanácsolni, nehogy odavegyetek bárkit is. Ha belegondolok, mi volt az első pár hétben itthon... Egész nap kigombolkozva járkáltam, úgy fájtak a melleim a szoptatástól. Mostam és teregettem, vasaltam (Istenem, de jó lett volna egy 3. szoba ilyen célra!...)...Mi is az első pár hónapot közös szobában töltöttük, attól még nem lesz üres a lakás többi része.

Csak határozottan, álljatok ki Magatok mellett!!

először is leosztanám a kedves mamát, hogy a saját háza táján intézkedjen és ne szóljon bele az életetekbe.

másrészt egy pici mellé albérlőt fogadni nem túl szerencsés. nektek sem lenne túl kényelmes, máshoz igazodni, meg az albérlőnek sem.

Abszolút felelőtlenségnek tartom az ötletet! Köszönd meg az anyósod "segítségét", de világíts rá az ellenérveidre:

1. Éppen elég lesz megszokni az alkalmazkodást a picihez, nem hogy még egy idegent is kerülgess a saját konyhádban/fürdődben!

2. Nem gondolhatta komolyan a bérlőjelölt, hogy hosszú távon bírja majd egy újszülött mellett..

3. A párodnak is bele kell szoknia a helyzetbe, első gyerek, valószínűleg a lakás szaladni fog, minden sarokban cumisüvegek, kismama-kellékek, pecsétes előkék és pelenkák fogják fogadni az arra járót: ez nem kritika, szerintem így természetes:) Egy frissen szült kismama örül, ha a gyerekével lenni van ideje.. Nehogy már még ezen kívül arra is kelljen figyelnie, hogy makulátlan legyen minden!

4. És mi van a betegségekkel? A picit is és a mamát is óvni kell mindenfélétől, amit egy plusz idegen bármikor hazahordhat!

5. Az együttélés egy ismerőssel is problémás, nemhogy még így.. Szerintem a külön főzés/étkezés is okozhat fennakadásokat a konyhában.

Most hirtelen nem jut eszembe több érv, pedig biztos van még néhány..

Én nem fogadnék albérlőt, így sem lesz egyszerű az elején a picurral. Nem kell még oda egy idegen, akit kerülgetni kell. Én ilyenkor csak a férjemre vágytam, biztos nagyon rossz lett volna ha tudom, hogy egy idegen is ott lehet bármikor.

Másrészről a fürdőt, WC-t, konyhát úgy is meg kell osztani vele, tehát nem tudjátok kikerülni. Hacsak egy mód van rá, szerintem ne tegyétek.

Még akkor sem ha a baba veletek alszik egy szobában. (off:Különben a WHO ajánlása, hogy egy éves korig aludjon a szülők szobájában a baba (nem egy ágyban))