Hogyan tudok tőle megszabadulni?
válasza:12:30-ra, askim-nak:
Nekem is megfordult a fejemben, hogy mivel a gyerek a még pici, szerethető így ő is jó apuka. Igazából már most is tapasztalható, hogy hogyan viselkedik majd a gyerekkel ha már önálló kis lény lesz. Van amikor nincs türlme hozzá, mással van lefoglalva, ilyenkor utban van neki a gyerek, és ha ideges lesz akkor a gyerekkel is úgy kiabál mint velem, ilyenkor nem jöhetünk ki a kisszobából sem, mert ő most rágyújt egy cigire, vagy csak egyedül akar lenni, vagy mit tudom én mi baja van. És agyereket nem lehet csakúgy a szobában bent tartani mint egy kiskutyát, ő ki akar jönni, sőt apával akar lenni egy kicsit, ebből is kialakul a veszekedés. Biztos vagyok benne, hogy egyikőtök sem élne tovább egy ilyen emberrel.
válasza:Kérdező...Az a helyzet hogy rengeteg rossz döntést hoztál idáig, és most annak a levét iszod. Először is: képes voltál egy albérletbe, bizonytalan körülmények közé gyereket szülni, ráadásul úgy, hogy anyagilag nagyrészt a párodtól függesz. Ez hiba volt. Először fel kellett volna építeni valami karrier féleséget, biztos munkát szerezni, ahova visszavárnak szülés után is, pénzügyi tartalékokat képezni szükség esetére (ha mégse várnak vissza...), hogy egyedül is megállj a lábadon, ha úgy adódik. Akámekkora is a szerelem a kezdetekben, ez mindig benne van a pakilba, ami veled történik épp... Nagy felelőtlenség volt ilyen körülményekbe gyereket szülni.
Részmunkaidős állásból nem fogsz tudni egyedül fenntartani egy albérletet, hát még a gyereket... Itt pesten az albérletek 50+rezsinél kezdődnek, ha ehez még hozzávesszük a saját, és a kisgyerek megélhetését...Hát, szerintem 150E alatt nem jössz ki. Részmunkaidőben nem fognak neked sehol ennyit fizetni. Arról nem is beszélve hogy ahogy a gyerek nő, egyre több mindenre lesz szüksége. Mindenesetre valahogy kénytelen leszel megoldani a költözést, mert ez nem állapot. Én is ilyen családban nőttem fel, anyám először nem tudta, később meg már nem is akarta elhagyni apámat. Eredmény: súlyos személyiségzavarom lett, többször kezeltek pszichiátrián, zárt osztályon önveszélyesség miatt, majdnem meghaltam, kész csoda hogy most aránylag normális ember vagyok. Mindez a családi körülmények miatt alakult ki nálam (több orvos véleménye szerint is). Úgyhogy jól gondold meg hogy kiteszed-e ennek a gyerekedet és saját magadat. Ennél még az anyaotthon is jobb. Azt én se értem, miért kéne engedélyt kérned egy ilyen vadállattól, hogy elköltözz...Egyszerűen fogd magad, és menj (persze előtte tervezd meg). Tegyél magasról a véleményére.
válasza:Azt kifelejtettem hogy apám engem is nagyon imádott amikor kicsi voltam, ahogy egyre nagyobb lettem elkezdett rámszállni ugyan úgy ahogy anyámra, egy idő után már ott tartottunk hogy nem anyámat verte állt., hanem engem...
12:40-es voltam
12:33-ra:
Minek tagadjak? megpróbáltam eddig vele értelmesen beszélni, megegyezni, nem titokban cselekedni stb. nem azért, mert ő nem is olyan, meg, hogy rendes. Hanem azért mert nekem ez a stílusom, nyugodt, csendes, megértő, és egyáltalán nem tartom önző dolognak ha egy nő 32 évesen szüli az első gyermekét, szerelemből, közös döntéssel. Megromlott a kapcsolatunk. Mivel az én stílusom nem ér semmit, így mást kell tennem, de nem szeretnék rombolni.
12:40-re:
Ahogy nagyobb lettél már veled viselkedett úgy mit anyuval...Ez az amit nekem is mondtak a családs. központban is. Menjek külön mert a gyereket is verni fogja majd...Ezt semmiképpen nem hagyom. eddig is csak a gyereket néztem, majd akkor is ha netán őt bántaná. Ha erre sor kerülne nem gondolkodok, nem várok, hanem megvédem a gyereket, nem csak a krízis pillanatában hanem a további ilyen alkalmaktól is, nem fog számítani, hogy egy gyenge nő vagyok, anyai ösztön sokkal erősebb és határozottabb, és én ezzel rendelkezem. Eddig is csak a gyerekért tűrtem.
válasza:off
Most őszintén,komolyan gondoljátok,hogy azzal sokat segítetek,ha jól odamondjátok,hogy "nem kellett volna gyereket szülni...stb..stb.." ?!Hm?
Ez már mindegy a történet szempontjából.Nem elképzelhetetlen,hogy egy kapcsolat az évek során megromlik,még egy kezdetben jónak induló kapcsolat sem.
on
Valóban erélyesebbnek kell lenned,mert így nehézkesen jutsz előbbre!Becsülendő,hogy nem viselkedsz őrjöngő állat módjára és próbálsz értelmesen,nyugodtan intézni az egész ügyet.
12:54:
DETTO
válasza:13:00:-ra
Amiről még nincs tapasztalatunk abból persze, hogy felelőtlenek vagyunk. És én 32 éves kor előtt nem éltem családi, életet, nem szültem gyereket, tehát tapasztalat sincs. A csendes, toleráns jellem nem azt jelenti, hogy hülye-gyenge nőszemély vagyok. Az ismerőseim nem ezt mondják rám, hanem ,hogy mindig is meg volt a hozzá való eszem, a problémák felmerülésekor. Kinek nincs problémája? Igyekszem megfontoltan gondolkodni, megoldani ezt a problémát, mert így nem élem le az életem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!