A férfiak anyja mindig csak "másodnagymama" lehet a nők anyja mögött?

Nem feltétlenül. Én például napi szinten voltam az apai nagyszüleimnél, míg az anyai nagymamámmal évente 2-3 alkalommal találkoztam csak. Ő nem volt az a kifejezetten nagymama típus. Nagyon szerettem, de egy kiképzőtiszt veszett el benne.

Anyósom sem volt kifejezetten nagymama típus, igaz ő más szempotból. Ha választhatott, hogy az unokákkal találkozik vagy barátnőzik, akkor barátnőzött, majd sajnálkozott, hogy milyen kevésszer látja az unokákat.🤷‍♀️ Erőszakkal csak nem kötözhettem le a gyerekek mellé...

Saját tapasztalat:

Apai nagyanyám sosem akart vigyázni ránk, vagy játszani velünk. Persze mások előtt játszotta, hogy őt bezzeg nem keresik.

Anyósom: Világosan kijelentette, hogy nem örül az esküvőnek, gondolom nagyszülőként is hasonló lesz. Mások előtt persze ő is a kedveset játsza

Saját tapasztalat:

Engem az apai nagyanyám konkrétan kitagadott amikor apukám meghalt (3éves voltam)

Anyai nagymamámmal pedig 1 telken éltünk, így nem volt kérdés.

Most a saját anyámmal én tartom a kapcsolatot, így a gyerekeim is ezt látják, őt szeretik.

Anyóssal én nem tartom a kapcsolatot, mert nem vagyunk jóban. Férjem kb 1 évben 1x ha beszél vele. A gyerekek gyakorlatilag nem is ismerik.

Ha megemlítjük, hogy 2 mama van, nem mindig értik. Ő szökőévente téma otthon.

Anyosommal semleges a kapcsolatunk, de a gyereket nagyon imadja, kozel is lakik, termeszetesen johet amikor akar, mi is szoktunk menni.

Nincs vele semmi baj, csak valahogy olyan tavolsagtarto (a ferjemmel is amugy, igy is nott fel), hat most ezzel mit csinaljak. De emiatt termeszetesen, tekintve hogy az unokaval tenyleg nagyon szeretettel banik, nincs megkulonboztetve.

Nálunk mind a két nagymama egyenlő. Bevontam őt is már az esküvőbe, majd terhességbe is. De ehhez az is kell, hogy anyósom és anyukámat is érdekli az unoka, nagyon szeretik. Ugyanúgy havonta látogatjuk őket(messze laknak, de egy faluban), ugyanúgy a távolság miatt heti 3x videóhívásban beszélünk. Anyu néha buszra száll meglátogatni, így többet látja. Anyós is van hívva, de ő nem szeret és mer buszozni.

Annyi, hogy a férjem nem igazán szószátyár, csak akkor hívja, ha van valami infó(de mindenkivel ilyen), így én szoktam keresni. Jól ki jövünk, persze van amiben nem egyezik a véleményünk, de megérti(saját anyámmal se egyezik mindig)

Nálunk apám szülei közel laktak és jó volt a kapcsolat, heti többször is mentünk hozzájuk, ők is hozzánk. Anyu szülei le se szartak, se akkor, se most.

Nálunk még nincs gyerek, de az én szüleimmel és a férjem szüleivel is ugyanolyan jó a viszony. Egy városban lakunk mindannyian, ha meglesz a gyerek, szerintem egyformán kiveszik majd a részüket az unokázásból.