Mennyire egészséges dolog ez?

Régen a nagyszüleimmel, bácsikámmal nagyon jó kapcsolatom volt.

Kb. minden hétvégén a nagyszüleimnél voltam gyerekként, nyári szünetben vittek magukkal Horvátországba (ott volt nyaralójuk). Apukám öccse mindent megengedett, 8.-os ballagásomra fesztiválbérletet kaptam tőle, benne volt mindenben, amit kitaláltam.

Aztán összevesztünk, pénzen, ingatlanokon, földeken. Ők engem támadtak, én ott voltam 22 évesen, nem éreztem fairnek, amit csináltak, főleg, hogy én azt tettem csak, amit a szüleim javasoltak.

Pereskedni is akartak, de mikor realizálták, hogy az rengeteg pénz és idő, nem járnának jól, akkor elkezdtek a szeretetükkel zsarolni. És akkor úgy gondoltam, ha már ezt hozzák fel, mint eszköz, nincs is miről beszélni.

3 éve nem is láttam őket, ők sem keresnek, én sem őket. Apám sem beszél velük.

Haragudni, haraggal élni nem akarok, főleg, hogy anyagilag én csak nyertem, de őket így "elveszítettem". A korábbi emlékeim nagyon szépek velük, nem akarom, hogy ezeket megmérgezze az az utolsó fél év, ami rosszul telt. Ezért úgy tekintek rájuk, mintha meghaltak volna. Egyáltalán nem gondolok arra, mikor a mamám visítva ordibált velem a telefonon, hogy bíróság elé fognak rángatni, vagy mikor a bácsikám közölte, vascsővel ver agyon, ha nem írom alá azokat, amiket akarnak.