Mennyire egészséges dolog ez?

Mondjátok már el, miért a kérdezőt kell szapulni?? Mintha ő tehetne erről az egészről.

Írta is hogy az apja szerette volna hogy közöljék a család többi tagjával, de a dédszülők nem akarták...ez az Ő döntésük volt, el kell fogadni.

Az meg hogy a nagymama meg a nagybácsi számított örökségre...na bumm, így jártak. Számítani lehet bármire, de az örökhagyó döntése hogy kire hagyja a dolgait. Nekem itt úgy tűnik hogy némi pénzéhség is közre játszik nagybácsi és nagymama részről, ezt valószínűleg tudták a dédszülők is...ezért lett az a döntésük, ami.

A kérdezőnek itt egyáltalán nincs miért szégyellnie és rosszul éreznie magát a történtek miatt. NEM ő kérte, hogy így legyen.

Akiknek nem jutott az örökségből annak meg bele kell törődnie, nem fenyegetőzni és pereskedni....amiből szintén látszik hogy az anyagiak hajtanák őket.

#11 senki nem szapulta a kérdezőt. Csak leírtuk mit gondolunk a helyzetről, hogy az nem túl méltányos, hogy valaki kap mindent és a többiek semmit.

És amúgy szerinted az reális, hogy arra írod, hogy pénzéhes, aki semmit nem kapott és aki amúgy meglehetősen önzetlenül viselkedett korábban a kérdezővel?

És amúgy igen el kell fogadni a döntést és ez a vasrudas dolog meg a többi nem szép, lehetett volna simán csak megszakítani kapcsolatot a másik oldalról pl. De az egy elég fura elvárás, hogy úgy legyen bizalom, szeretet, hogy egy valaki mindent kap és a többiek semmit. Ez így nem túl reális. El kell fogadni, de ez így nem lesz egy közösség.

És amúgy igen az lett volna a legjobb, ha ezt előre lejátsszák a dédszülők a többiekkel. De a kérdezőnek és a szüleinek is voltak döntései. Ezt nem rájuk kényszerítették. A kérdező titokban aranykalászos izére járt, hogy megkaphassa stb.

Egyébként az ilyen nagyon idős emberek érzelmileg nagyon instabilak tudnak lenni, pláne ha kis demencia is van. Nekem nagymamám pl egyszer odaadta az össze pénzét a pedikűrösének, csak benne volt annyi, hogy visszadta anyámnak.

Akkor lehet csak velem van baj, de ha én nem kapnék a szüleim örökségéből biztos nem viselkednék így a testvéremmel.

Tuti hogy rosszul esne és érdekelne hogy miért nem kaptam...de nem szakítanám meg a kapcsolatot a testvéremmel, nem fenyegetném,stb.

#13 van két lakás és ő kapja mind a kettőt és egyikben él, a másikat kiadja és jó neki az élet, te meg albérletben hónapról hónapra. tudnád így együtt enni a sütit a születésnapokon és neveti az utazós sztorijain? hogy ő szerinte ez így jó? mert hogy a nagyszülő mindent rá hagyott?

(és itt a kérdezőnél azért az még homályban van, hogy hogy jutottak oda el a déd szülők, hogy ennyire radikális döntést hoztak. hogy a saját gyerekeik nem kaptak semmit, és az unokáik sem. és csak egy darab déd unoka. Szerinted ez egy normál sztori? Egyébként szerintem annyira nem szokásos, hogy elég kérdéses, hogy valódi e a kérdés. Egyébként szerintem ilyen nagyon idős embereknél, ahol a mentális állapot ritkán tiszta, ha pereltek volna jó eséllyel kaptak volna valamit. Ez is fura, hogy amikor ennyire kivoltak ettől, ezzel nem éltek. Meg a déd szülők sem egyszerre szoktak meghalni. Szóval ez is fura, hogy ők többesszámban vannak kezelve. Mert ez egy hosszú időszak álatalában míg mind a ketten meghalnak, szóval ez az egész évekkel hamarabb kellett volna hogy kezdődjön. nem tudom, én arra tippelnék egyszerűen csak egy fantázia kérdés.)

Több kérdés volt már ezzel kapcsolatban. Emlékeim szerint csak a dédimama élt, és az ingatlan - úgy rémlik -, nem ajándékozással került a kérdezőhöz (mert az jogilag támadható lenne), hanem valamiféle suttyom (készpénzt-mozgás nélküli) adásvételivel. Vagy színlelt tartásival, passz. Talán a földek is, de ezt nem tudom..

A nagybácsi, aki vascsővel fenyegetőzik, anyagilag nem áll jól, a gyerekeinek is jól jött volna lakásra az ingatlan és a föld ára.

Ami most a kedvenc dédunoka nevére lett passzolva. Jogilag rendben van, talán...És erkölcsileg?

Gondolom, a dédszülök azért nem közölték a többiekkel, mert nem akarták, hogy életük hátralévö részében velük veszekedjenek a többiek.

Másrészt mivel a kérdezönek volt/van megfelelö képzettsége, érthetöen neki adták, nem akarták, hogy a többiek miatt tönkremenjen vagy elvesszen a terület.

#14

Ilyen "szélsőséges" esetben azért persze bökné a csőröm a helyzet...de tudom hogy a mi viszonyunk nem ilyen, mindketten adnánk a másiknak ha ilyen helyzettel állnánk szemben.

Amúgy meg nem biztos hogy nagymama és nagybácsi rosszul állna és annyira szükség lenne nekik azokra az örökségekre (mint írta volt/van külföldi nyaralójuk, nagybácsi "ellátta" sok mindennel)...részükről inkább az a baj szerintem hogy úgy érzik ki lettek semmizve és az böki a csőrüket, nem gondolnám hogy anyagi gondjaik lennének

Néhány igen fontos részlet kimaradt a leírásodból:

Miért döntöttek úgy a dédszülők, hogy az örökösük helyett, a hátuk mögött nagy sunnyogva rád íratják az ingatlanjaikat?

Te és az apád miért döntöttetek úgy, hogy ezt a megoldást elfogadjátok? Gondolom nyilvánvaló volt mindenki számára, hogy ez etikátlan döntés az örökösökkel szemben, így az is nyilvánvaló lehetett számotokra, hogy ezzel tönkre teszitek a korábbi jó viszonyt a családdal.

Megérte?

Miért csodálkozol, hogy nem állnak szóba veled és megvetnek a sunyi viselkedésedért? Eleve titokban végezted az aranykalászos tanfolyamot azzal a céllal, hogy a nevedre kerülhessenek a dédszülők földjei, ez alapján Te közrejátszottál a rokonok kisemmizésében. Itt ugye nem arról van szó, hogy meglepetésként ért, hogy a dédszülők rád hagyták az ingatlanjaikat, hanem már az életükben megkötöttétek az ajándékozási szerződéseket, ez szeritem meglehetősen aljas húzás a rokonokkal szemben.