Létezik, hogy valaki 2 nap alatt ennyire megváltozzon?
Tudja, milyen nehezen nyíltam meg mások előtt, tudja, mekkorát csalódtam. Ő volt az, aki segített nekem ebből kimászni. Ekkor neki is hasonló problémája volt és azt mondja, én segítettem neki talpraállni. Eleinte nem akartam a dolgot vele, féltem egy újabb csalódástól, viszont ő ekkor már nagyon szerelmes volt belém. Aztán ahogy teltek a hónapok, láttam, hogy nem egy széltoló, hanem képes rám várni, egyre jobban megszerettem őt. Végülis összejöttünk. Nagyon beleszerettem és bármit megtettem, hogy jó legyen neki, hogy ne érezzen hiányt a kapcsolatban. Ezzel szemben ő már nem volt olyan, mint a kezdetekkor, de biztosított a szerelméről. Nem volt túl gyakori a találkozásunk, igazából heti 1-2 alkalomra csökkent úgymond, hisz amikor dolgozni volt és fáradtan ért haza, én mindig megértettem, hogy nem akar mást, csak pihenni. Viszont, mikor együtt voltunk, úgy éreztem, hogy nagyon jól érzi magát velem, és mindig mondta is, mennyire szeret. Csodálatos embernek ismertem meg őt, akivel mindketten hosszú távra terveztünk. Azt mondta, minden rendben van velem, semmiben nem vagyok kevés neki. A szüzességem is nekiadtam.
A hónapok teltével adódtak gondok, mikor olyan haveri társaságba keveredett, ami nem a legmegfelelőbb. Megígérte, hogy együtt leszünk, de még csak nem is értesített, hogy más program adódott, hanem elment inni, bulizni stb. a haverokkal. Az a rossz, hogy sokszor úgy volt ez, hogy ígérgette, hogy félóra-óra múlva jelentkezik msn-en, aztán megbeszéljük, mikor indulunk otthonról és mehetünk is. Persze én készüljek el nyugodtan. Többször is volt, hogy megfürödve, felöltözve, teljesen készen vártam, hogy jelentkezzen. Azt is megértettem, hogy nincs pénz a telefonján, hisz kell más dolgokra is.(Jelzem, én 1 forintjába se kerültem) Ilyenkor próbáltam én hívni, hogy akkor mire várjak, lesz még valami? Kértem többször is ilyenkor, hogy ha nem akarja a talit, mondja meg őszintén, de általában a következőképp zajlott: vagy fel sem vette, csak sokadik csörgésre, és olyankor biztosított, hogy meglesz a találkozás, csak még kb. 1 óra, aztán ugye megint 1 óra stb. Végül lefeküdtem aludni(vagyis forgolódni az ágyban).:( A másik lehetőség, hogy fel se vette, kikapcsolta, netán, hogy egy havernak adta a telefont, és az beszélt nekem össze-vissza. Van egy társaság, akik elég zűrösek és neki is volt már problémája ezek miatt. Legfőképp az ő társaságukban viselkedett így velem. Valószínű ők biztatták, hogy sz*rjon le engem stb. hisz olyankor viselkedett így. Nekik annyi jöhetett le a dologból, hogy én állandóan hívogatom őt, úgymond erőszakoskodom. :( Csak azt nem tudják, hogy olyankor hívogattam én, amikor előtte megígérte, hogy találkozunk és én hiába vártam. :( Igaz, ez elég sokszor megtörtént. Eleinte, ha ilyen történt, másnap hagyott üzenetet msnen, hogy sajnálja, ne haragudjak stb. Én mindig megbocsájtottam, még mikor hazudott, akkor is. Kötődtem hozzá és szerettem nagyon. A bajban meg persze, hogy nem hagytam egyedül. Az édesanyja nagyon kedves hölgy, azt mondta úgy 2 hete, hogy nagyon örül, hogy együtt vagyunk. Ez igazán jólesett. Na és az éles fordulat: néhány napja állandóan együtt van a zűrös társasággal. Isznak, pénzt költenek, napok óta piás szinte mindig sajnos. :( Se msnen nincs, se telón nem keres, pedig mikor felhívtam, megígérte, hogy fel fog hívni, mert tölt pénzt a telefonjára. Ehhez képest semmi. Úgy tudtunk csak beszélni, ha én felhívtam. Akkor jött a dolog, hogy találkozunk 1 óra múlva. Felhvtam másfél óra múlva, ismét húzta, de mondta, hogy készüljek el stb. Aztán még kért pár percet, én mondtam, hogy megvárom. Ezután kikapcsolta a telefont. :( Én kint álltam a hideg éjszakában kb. 2 órát, aztán hazamentem, a szobámban leültem és bőgtem. Ezen a napon nem is akartam zavarni már, egyértelmű volt a helyzet. Másnap felhívtam délután... Mondta, hogy majd persze, találkozzunk, beszéljük meg a dolgokat, mert kettőnk közt ennek semmi értelme. Én aranyos vagyok meg kedves meg minden, és nem ezt érdemlem, hogy ő így átverjen. :( Ekkor is piás volt. Viszont 2 percet kértem, hogy találkozzunk és beszéljünk, ennyit talán megérdemelnék, de nem adta meg, azt mondta, majd holnap. Nagy nehezen eltelt a nap, sok-sok sírás közepette. Másnap beszéltünk reggel, hogy akkor hogy legyen a nap (nekem már szörnyen hiányzott a hangja, és maga a személye), úgy besszéltük meg, találkozunk délután. Ehhez képest semmi, nem volt msnen. Felhívtam, hogy akkor hánykor legyen? Úgy voltam vele, ennyi már csak jár. :( Persze, megígérte,hogy siet haza, csak épp nem otthon van, aztán találkozunk, mint ahogy megígérte előző nap. Jelzem, semmi. :( Hívtam telefonon, fel se vette, majd kikapcsolta. Végül egyszer elértem. Azt mondta, lemerült. Most egy kocsmában ülnek, aztán megy haza aludni. Ma már nem találkozunk, de holnap igen! Később mégis láttam msnen. Ráköszöntem. Vissza is köszönt, és írta, hogy nem otthon van még (a zűrös haverok egyikénél voltak). Nem akartam a mi kettőnk témáját ott vesézgetni, ezért gondoltam, rákérdezek, mi újság? Mire b*zdmegelés közepette közölte újfent, hogy annyi, hogy nem otthon van. Majd megkérdezte, hogy nem akarok együtt hálni XY-nal a társaságból? :( Aztán mondta, hogy mennek buliba X városba, csajozni. :( Komolyan ezt érdemlem én??? Aztán végülis állítólag nem ment, otthonról még írt... elment aludni. Azóta nem tudok semmit, várom őt. Legalább személyesen beszélhessük meg ezeket a dolgokat, nem csak úgy telefonon keresztül, hogy én hívtam fel. Azt mondja, szeret engem, mint embert, de nem szerelmes. :( Azért fura, mert kevesebb, mint egy hete, mikor együtt voltunk, még nem ezt mondta. :( Sőt, utána sem... Még szerdán is, mikor összefutottunk a kocsmázása közepette, akkor sem így tűnt a dolog. De akkor miért hazudott? Miért nem mondta meg előbb? És miért beszélt velem ilyen lealacsonyítóan? Azt mondta, nála sokkal jobbat érdemlek, nem egy ilyet, aki átveri a fejem stb. :( De akkor miért akart velem lenni? Hol van már az a tündéri fiú, akit megismertem? Én biztos vagyok benne, hogy ez a társaság közrejátszott abban, ami történt. Biztosan biztatták, hogy szakítson velem. Igazából én is úgy éreztem, hogy ez így nem megy, de úgy voltam vele, hogy megbeszéljük a dolgokat, hogy ő csak olyat ígérjen, amit vállalni is tud, én meg természetesen máskor nem is zaklatnám telefonon. Dehát ő mondta, amit mondott. :( Úgy vettem észre, az igazi, normális barátait is mellőzi ezek miatt a srácok miatt. Annyira fáj nekem ez a helyzet, hogy meg akarok halni. :( Hogyan lehetne helyrerázni??? Hogy újra a régi legyen? Nem feltétlen magam miatt, inkább, hogy ne legyen ő is olyan zűrös, mint a többi és ne rontsa el az életét! :( Én féltem őt!
Az a legrosszabb, hogy nincs kivel megbeszéljem ezeket, csak magamban őrlődöm. Az összes barátnőm távol él tőlem, a többi csak felszínes volt. Tudom, rossz ez, de ez a fiú volt egyben a legjobb barátom és bizalmasom is. Most meg? :( Kire számíthatok? Ti mit mondanátok neki, ha találkozunk? Már ha összejön. :( Bocsi, túl hosszúra sikeredett! De megköszönném a hasznos válaszokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!