Kiakaszt a családom. Hogy álljak máshogy a dolgokhoz...?
Szeretett férjem rengeteget dolgozik, hogy eltartsa a családot, sokszor hétvégén is. Én itthon vagyok a kicsikénkkel.
Nagyon szeretem, féltem, óvom a gyermekem, mégis sokszor vagyok vele türelmetlen. Úgy érzem, kezdek fáradni.
Édesanyám a környékre akar költözni, nagyon közel, ami a gyerek szempontjából jó lenne, viszont nekem kettős érzelmeim vannak ezzel kapcsolatban.
Vannak dolgok a gyerekkoromból, amiket a mai napig nem tudok sem elfelejteni, sem megbocsátani neki. Most mégis szeretném, hogyha itt lenne, és várom, mikor jön, de amikor meg itt van, azt kívánom, menjen már el. Nem szeretem hallgatni az egész napos gügyögését, amit a gyereknek előad. Ha itt lenne közel, jó lenne, mert egyébként többet lehet ének együtt, hisz odavannak egymásért. Viszont így is napi kapcsolattartást igényel, nem tud elszakadni tőlem, pedig már több, mint 10 éve nem élünk egy fedél alatt. Nekem elég lenne a heti 1 telefonálás, neki ez napi többszöri szükséglet.
Úgy érzem, hogy az egész életem egy várakozás.
Várom, hogy a férjem bejöjjön, és együtt legyünk.
Várom, hogy jöjjön az anyukám, várom, hogy menjen.
Mintha semmi sem felelne meg.
Nem tudom mit tegyek, nem akarok így érezni.
válasza:Szerintem te nem jársz semmilyen közösségbe ugye?
Ezért vagy ilyen rossz paszban, hogy várakozol.
Keress valami programot nektek a babával. Baba úszás, baba mama torna, anyuka torna. Olyat ahova ketten mehettek és felnőttek között lehetsz.
Apuka meg vegyen vissza kicsit. Értem, hogy kell a pénz de így meg hogy hétvégén is dolgozik , semmit nincs együtt a család.
Nem tudom mennyi idős a baba. De azt is lehetne, hogy szombatra keresel valami jó alkalmi munkát pár órában , ő otthon marad a gyerekkel, te kilépsz emberek közé, vasárnap meg együtt hárman.
Anyukádra nem tudok mit mondani. Nem tudom a gyerekkori sérelmeid mennyire valósak, abban nem tudok tanácsot adni.
Esetleg ha közelebb jön, akkor kihasználhatod hogy jól kijönnek az unokával, vigyáz rá, te meg addig intézheted az ügyeidet.
válasza:"férjem rengeteget dolgozik, hogy eltartsa a családot, sokszor hétvégén is"
Ez itt a probléma, a rengeteget meg a hétvégén is.
válasza:Ahogy írsz, olyan, mintha egy toxikus anyád lenne, akiről nem váltál le.
Mintha egy kislány levelét olvastam volna.
A mamát semmilyen formában nem költöztetjük közelebb! A férjeddel kell felnőttként megbeszélni, hogy hétvégén együtt legyetek.
válasza:"Édesanyám a környékre akar költözni, nagyon közel, ami a gyerek szempontjából jó lenne, viszont nekem kettős érzelmeim vannak ezzel kapcsolatban.
Vannak dolgok a gyerekkoromból, amiket a mai napig nem tudok sem elfelejteni, sem megbocsátani neki."
Ha ezt felismerted, akkor, ha anyukáddal közelebb kerül hozzád egyre erősebb disszonáns érzéseid lesznek. Bele fog pofázni és ülni az életetekbe, a gyereknevelésbe. Ez nem vicc! Most gondoljátok és beszéljétek át a pároddal. Később onnan ki nem robbantod. Ha jön és segít oké, de semmi több.
válasza: válasza: válasza: válasza:Attól még lehet jó unoka nagymama kapcsolat, hogy anyának nem volt jó.
Lehet a legkedvesebb nagymama lesz.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!