Ki hogyan rendezte az anyagi dolgokat válás után?

Az nem opció, hogy nem elválni?

- hazugság, hogy "a gyereknek mindegy mi van, csak anya-apa legyen boldog". NEM! Az életszínvonal egy dolog, az anyagi stabilitásból fakadó lehetőségei egy másik dolog, az meg, hogy bármelyikőtöknél van, a másik szülőjét konstans hiányolni meg egy harmadik dolog.

-"most jobb a gyereknek folyamatos veszekedésben felnőni, mint boldog, de külön szülőkkel?" Nem. De bakker nem vagytok ti felnőtt emberek, akik egyszer anno szerették egymást? Elvileg intelligensek? Ez a két véglet van, hogy konstans veszekedés és pillangós szerelem?

Arról nem is beszélve, hogy egy olyan anyával felnőni, aki folyton ideges a fizetnivalók miatt, stresszel, hogy mikor rúgják ki a betegeskedő gyerek miatt, biztos, hogy nem jobb a gyereknek, mint az, ha anya-apa együtt, békében, érett felnőtt módján viselkedve felneveli őt.

- apropó, "elég volt". És a feleségeddel vajon mizu, neki nem volt elég? Vagy neki is, de ő az anyja, ő nem léphet le csakúgy? Lehet, hogy ha partnerként viselkedtek, csapatként, egymást támogatva (amiről elvileg a házasság is szól), akkor könnyebb lesz mindkettőtöknek?

Persze ha bántalmazás van az más, de ha jól értem, itt csak "elég volt."

Légyszi gondold át ezt. Itt már nem a ti boldogságotok kellene legyen az első (értem itt a pillangók a gyomorban szerelmet) és legfontosabb szempont, aminek alárendelitek azt, hogy a gyereketek hogy nő fel.

Ha már tényleg úgy érzitek, hogy menthetetlen a dolog, akkor le kellene ülni megbeszélni, hogy egyikőtök se kerüljön sokkal rosszabb helyzetbe, mint a másik.

Ha nem vagytok átlagon felüli anyagi helyzetben, akkor ezt mindenki meg fogja érezni. Ezt tudomásul kell venni és nem egymást kijátszva osztani fel az anyagiakat.

Egyébként ez a mennyit szoktak adni, mi a minimum annyira nem jó módszer, de nyilván nem véletlenül van kitalálva, mert sokan képesek lennének úgy magára hagyni a gyereküket, mintha a meg sem történt volna a korábbi néhány év.

Nem lehet forintosítani azt a munkát, ami arra hárul, aki a gyereket tényleg felneveli.

Az aggodalom, az idő, a fáradozás nem váltható meg pénzzel. Én arra törekednék, hogy több terhet vállaljak át, mint a kétheti látogatás. Ez lenne igazi segítség, nem a valamivel több pénz.

Az árakat ismeri mindenki, azt nem kell elmagyarázni szerintem.

Egyedül nevelni egy kisgyereket egy anyának egy rémálom!

Mindent egyedül megoldani, számlákat fizetni, legtöbbször másra nem is marad pénz!

Plusz gyerekre sincs már idő a meló miatt! Es ha volna kevés az már a párkeresésre megy!

De lehet lepni.

1. Az ingatlan amibe laktok az kie?

Ha kozos el kell adni elfelezni a penzt es mindenki megy elfele. Nem kotelezo neked lelepni a ingatlanbol. Akar a nejed is lelephet.

2. Az oldja meg a gyereket aki ek jobban telik ra. Ha neked akkor te ha neki akkor o. De lehet heti valtas is.

3. Nem kell a fizud fele ha heti valtasban van a gyerek. Egyebkent kb a fizu 20% a gyt vagy kevesebb.

4. Valas utan szinte lehetetlen tartani a eletszinvonalat ezt tudomasul kell venni.