Hogyan fogadjam el, hogy nem tudok segíteni?
Sziasztok!
Nemrèg kiírtam egy kèrdèst apósom hamvasztásával kapcsolatban.
Próbáltam segíteni a temetès megszervezèsèben, koszorú rendelèsben, de mint kiderült a fèrjem tesója apósom halála után 4 nappal (benne volt szombat-vasárnap) már mindent elintèzett, aláírt, stb.
Szerintem nagyon drága ajánlatot kapott, de aláírta ès csak utólag közölte velünk (sajnos mi 250 kmre lakunk a temetès helyszínètől), pedig kèrtük, hogy ha utánajár tájèkoztasson, beszèljünk ès döntsünk együtt. Ez nem törtènt meg.
Mindeközben kb teljes információzárlat, ami nem direkt törtènt, hanem mert a fèrjem nem akart ezzel az egèsszel foglalkozni, nagyon megviseli. Engem zavart, hogy nem tudok semmit, hogy elhamvasztották-e már apósom, mikor lesz a temetès egyáltalán tudunk-e már valamit.
Felvettem a kapcsolatot a temetkezèsi vállalkozóval, aki közölte, hogy ő nem velem, hanem a tesóval kötött szerződèst, így nem mondhat semmit (de papír alapú árajánlatot bezzeg nem adott neki, amiből látnánk a rèszleteket...). Annyit mondott, hogy a temetès időpontját közölheti, ha már meglesz. Na pár nap múlva felhívtam, ès olyan szinten nincs kommunikáció a tesó és a vállalkozó között, hogy azt sem tudták ki merre van arccal!
Szerettem volna segíteni, de rájöttem, hogy ebből ki kell szállnom, mert 1. fingom nincs milyen szerződèst kötöttek, mert nem kaptunk semmilyen papírt, hogy mire számítsunk, 2. csak kavartam a "szart" ezekkel a telefonálásokkal a vállalkozóval.
A fèrjemet hiába kèrdeztem, nem tudott semmit mondani, meg a halogatás nagy mestere, ha valamit nem akar megcsinálni, azt nem fogja megcsinálni. Így van ez az apukája temetèsèvel kapcsolatos dolgokkal is, pont ezèrt szerettem volna segíteni!
Bosszant, hogy mèg mindig nem látjuk tisztán a helyzetet, bosszant, hogy ennyire "szarul" sikerült a kapcsolattartás ès az is, hogy a temetès időpontját egy szórólapról tudtuk meg, amit a tesó elküldött messengeren a fèrjemnek. Nincsenek rosszban, èn is kedvelem a tesót, szerintem ő is engem, nem tettünk egymás ellen rosszat. De ez most valahogy elcsúszott...
Hogyan tegyem túl magam azon, hogy nem tudtam segíteni, hogy nem tudtam "hasznos" lenni egy olyan szituációban, amiben támogatni, segíteni kellene a másikat? Inkább csak "ártottam", mint javítottam a helyzeten.
Most próbálok csendben a seggemen megülni, de nagyon nehèz, hisz bánt ez az egèsz. :( Vègülis èn voltam a buta, mert senki nem kèrte a segítsègem, èn meg belepofáztam más dolgába. Bár ha azt nèzzük, hogy jóban-rosszban együtt esküt tettünk, annyi közöm legalább van hozzá, hogy igenis szeretnèk segíteni a fèrjemnek, amiben csak lehet ès kicsit jobban utána lehetett volna járni (nem az ismerőssel szerződèst kötni a temetèsre és az első ajánlatot elfogadni). De nem kèrte a segítsègem.
19.
Ez olyan már itt, mint az asszonysutyerákok a fosbukon.
Mint a kiéhezett kutyák, falkában vetik rá magukat, persze gondolkodás nélkül a koncra/kérdezőkre.
Nem gondolkodnak, nem mérlegelnek, hanem egy elkezdi és megy utána a többi.
Nincs is ezzel semmi gond itt a virtuális térben, csak az a gond, hogy ezek vannak a társadalomban többségben.
A gondolkodni, dolgokat átlátni képtelen massza, aki érzelemvezérelten ösztönből leledzik.
Szerintem nyugodj meg kérdező, a sógorod elintézi, amit kell és ilyen távolságból úgysem tudnátok intézni.
Ha a te szüleid egyikéről lenne szó, akkor érthető lenne az aktivitásod, így viszont nem. Legyél tekintettel a férjedre, ha neki jó így, legyen neked is jó!
30
Vaaagy, intéztünk már temetést és tudjuk hogy mennek a dolgok.
Az meg hogy a kérdező zsebére megy, várjuk még ki. Azt majd a jövő dönti el.
Láttunk már ilyet nem egyszer.
De ha mégis a kérdező zsebére menne akkor sem öten intéznek egy temetést hanem egy darab közeli családtag vállalja fel.
A kérdező férje úgy ki van, hogy átengedte a testvérnek, akkor innentől nincs több ebben a történetben. A kérdezőt kvázi senki nem kérdezte, nem kértek tőle segítséget, nem vonták bele.
Ennyi, ezt elkell fogadni.
Köszönöm a válaszokat!
Azon gondolkodtam, hogy bár kamukèrdèskènt írtam volna ezt ki, hogy kiváltsak ilyen megosztó vèlemènyeket.
Semmi empátia, semmi együttèrzès nincs bennetek! 30 èvesek vagyunk, fèrjem most veszítette el èdesapját, nem voltunk mèg ilyen helyzetben, hogy közeli hozzátartozótól kellett búcsút vennünk, èletemben 3 temetèsen voltam, de egyikben sem voltam ilyen közeli èrintett. Nem tudtam, hogy megy ez, nem tudtam, hogy ennyire "könnyű" elrendezni egy ilyen helyzetet, ahogy a fèrjem sem, ès a megbeszèltektől eltèrő helyzet miatt szerettem volna tisztán látni, emiatt "buzgóskodtam".
Egyetlen hozzászóló fejezte ki rèszvètjèt! Támogatásèrt, tanácsèrt jöttem, de csak felkoncoltatok. Megváltoztatni nem lehet a helyzetet, apósom nem jön már vissza, ès ha mindent leírnèk, ami hozzá ès a fèrjem családjához kötött, hát regènyt írhatnèk. Nem így akarom felhívni magamra a figyelmet, mindig is szerettem a háttèrben megbújni ès igaza van azoknak a hozzászólóknak, akik írták, hogy igenis èrint pènzügyileg is a helyzet. Lett volna a környèken választási lehetősèg (Google a barátom), de mivel ismerőse a temetkezèsi vállalkozó a tesónak, így gondolkodás nèlkül ő lett a befutó. Sajnos ilyen ismerős alapon intèzett dolgokkal voltak már nagyon rossz tapasztalataink.
A haláleset másnapján mentünk, hogy segítsünk, amiben tudunk, de azt sem tudtuk merre induljunk, mint már írtam. A boncolást egy hètig tologatták, majd amikor másodjára felhívtam (a boncolás után 2 munkanappal) a temetkezèsi vállalkozót, hogy èrdeklődjek mikor lesz a temetès, kiröhögött, merthogy a mi zsebünket nyomja a hűtèsi költsèg ès neki ennek rendezèsère most pènz kell. Hát, jó, de itt tudtam hivatkozni az ő szavára, hogy nem velem kötött szerződèst, èn csak azèrt hívtam, hogy megkèrdezzem, mire számítsunk temetèsi időpontra. Az a röhögès mèg most is a fülemben cseng. Undorító. Meg mondhatnèk mèg felháborító dolgokat ezzel az egèsz helyzettel kapcsolatban, de nem fogok.
Egy temetés elintézéséhez továbbra sem kell diploma. Hiába mondod továbbra is hogy soha nem láttál ilyet.
Gondolod ha ezt olyan nehéz lenne elintézni akkor az egyszerű emberekkel mi lenne? Nem lennének eltemetve?
Nekem az a fura, hogy leírod nem voltál még így, mégis pezsegsz, intézkednél, okoskodsz.
Akkor mire fel?
Szóval a jövőbeni tanulság számodra, hogy amit nem tudsz és nem is rád tartozik elsősorban abban nem okoskodsz, hanem hátra lépsz. Ennyi.
Lett volna a környèken választási lehetősèg
Érdekes, mert az előző kérdésben azt írtad, abban a temetőben csak egy cég temethet... Most hazdusz vagy akkor?
Ez egyébként nálunk is így van, a két városi temetőben csak a városgazdálkodás temethet a földbe.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!