Hazugságvizsgáló a házasságban? Egyet lehet ezzel érteni? Vagy alanyi jog a hazugság joga?

Először is: Magyarországon ilyet nem kérnének a nők. Jelenleg az a divat, ahogy a korábbi hozzászólásokból is kitűnik, ha egy házasságban gond van, el kell válni. Jemenben, ahol többségben muszlimok élnek, a válás nem elfogadott intézmény, főleg, ha a nő kezdeményezi. Konkrét megoldás kellett, ezért választották a hazugságvizsgálót.

Személy szerint úgy gondolom, a radikális őszinteséghez két fél kell, s mindkettőnek fel kell vállalnia, hogy az igazság kimondása esetén sem megy fejjel a falnak. Ez elég ritka a pasiknál is és a nőknél is. A megbocsátásról nem is beszélve. Ma már baleknak tartják azt, aki kitart a párja mellett akkor is, ha az komoly hibát vétett.

De nem csak a hűségről/hűtlenségről lehet hazudni. Van egy közismert mondás, miszerint okos asszony nem kérdez... Kiegészíteném: okos ember nem kérdez olyat, amire nem akarja tudni a választ, és olyat sem, amire olyan választ kaphat, amit nem tud elviselni.

*Gondolom te egy jó nőnek tartod magad, aki még fiatal és elégedett vagy a jövedelmeddel is. FÉRFIVEL pedig úgy látom még nem volt dolgod.

De ez csak magánvélemény.

Jól mondtad, magánvélemény. A valóságban 33 éves, házas nő vagyok. A jövedelmem átlagos, amivel elégedett vagyok, az a munkám, és nem bánom, ha nincs túl sok pénz. Éppen elég az, ami van. Bár nem igazán értem, hogy jön a hazugságvizsgálóhoz a jövedelem.

Nem "jó nőnek", hanem értékes EMBERNEK tartom magam.

Ahogy a páromat is, ezért mentem hozzá. Ilyen körülmények közt nem hiszem, hogy helye van bizalmatlanságnak és gyanúsítgatásnak.

*Személy szerint úgy gondolom, a radikális őszinteséghez két fél kell, s mindkettőnek fel kell vállalnia, hogy az igazság kimondása esetén sem megy fejjel a falnak.

Itt a pont!

én is úgy gondolom, egy nő akkor vall ilyen elveket kapcsolatban, amikor ő a dominánsabb ami totál egyenlő azzal, hogy nem szerelmes a párjába

úgy könnyű ilyeneket érezni, amikor nem fontos a másik (egyedül is meg vagyok, mert értékes vagyok alapon)és mehet akárhova nem féltjük

nekem is volt ilyen pasim (mellettem még night klubbokba is járhatott és amikor mesélte az élményeit még jókat is kacagtam, annyira nem érdekelt mit csinál)nála én is elmondtam, hogy mehet ahova akar, ha olyat tesz, ami nekem nem jön be, érdekes ezt ki se kellett jelentenem alapból természetes volt soha fel sem merült.

a hazugságvizsgálóra visszatérve, azt is emberek értékelik ki, tehát "megvehető"az ítélet.

pláne ha férfi az értékelő...pláne Jemenben ha bevezetik...

*amikor ő a dominánsabb ami totál egyenlő azzal, hogy nem szerelmes a párjába

Ezek szerint a domináns fél nem lehet szerelmes? A kapcsolatok nagy többségében (90% felett szerintem) VAN domináns fél, vagy a férfi az, vagy a nő. Ezzel a mondatoddal azt állítottad, hogy a kapcsolatok nagy többségében az egyik fél nem szerelmes a másikba.

Ez azért kicsit rosszul hangzik nem? És nem hinném, hogy ez lenne az igazság. Én ennél azért jobbnak gondolom a világot.

A dominanciának vannak fokozatai. Kezdődik ott, hogy szinte mindig van erősebb személyiség, aki dominál. Ha 2 bármilyen ember (nemtől függetlenül) összekerül, mindig lesz egy határozottabb. De ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a másik el van nyomva, ki van használva, nem érvényesülhet. És nem jelenti azt, hogy az erősebb személyiség nem lehet szerelmes. Ha ez igaz lenne, akkor a világon egyetlen ember (a leggyengébb személyiség) lenne csak, aki tudna szeretni, hiszen az összes többi ember dominánsabb nála.

A másik véglet az, amikor annyira domináns valaki, hogy a másik akarata egyáltalán nem érvényesülhet. Pl. az említett jemeni nők.

És a kettő között vannak fokozatok.

Ha igazad lenne, a kapcsolat szempontjából, mondd, mi a különbség, aközött, hogy én vagyok a domináns, nem szeretem a páromat VAGY ő a domináns és ő nem szeret engem? Szerintem semmi, az a kapcsolat, ahol csak egyik fél szerelmes, nem működik. A szerelmes fél ad, a másik elvesz (jobb esetben "csak" elfogad). Számomra egy valóban jó párkapcsolatban mindkét félnek "jár" a szeretet. Ha a szeretet egyoldalú, az nem szeretet, hanem függés. Függés a szeretett személytől. A függés és a dominancia viszont nem feltétlenül jelenti ugyanazt, legalábbis abban az értelemben, ahogy te használtad a dominancia szót, tök mást jelent.

Attól, hogy nem viselem el a megaláztatást, a megcsalást, a bizalmatlanságot és a hazugságot (amik ismétlen, NEM férnek bele a szeretet fogalmába), még nem biztos, hogy én vagyok a dominánsabb (de ha az lennék, sem lenne baj - mennyivel jobb, ha a férjem dominál?).

Ha nem viselem el, hogy a másik nem bízzon bennem, megcsaljon vagy megüssön, ez azt jelenti, hogy nem szeretem? Ugyan már! Eleve ott bukik a dolog, hogy aki valóban szeret, az nem csal, nem üt, nem bizalmatlan. Tehát ha egyáltalán valaki képes ilyesmire, az a fél az, aki nem szerelmes!!

nem ettől vagy dominánsabb hogy nem viseled el, ha megcsalnak

hanem ahogyan ezt kijelented

mintha nem is érdekelne, egyedül is van olyan jó, mint Vele

és amikor azt írtam, hogy a dominánsabb nem szerelmes

valójában arról a dominanciáról beszéltem, ami a párunktól alakul ki

pl egyik kapcsolatban te vagy a dominánsabb, de egy másikban már egy erősebb férfi azért a kezeibe vesz...tehát ő lesz a dominánsabb

ez a fajta dominancia abból születik, ha nem érdekel annyira a másik, mert amikor valaki nagyon érdekel, a leghatározottab ember is zavarban lesz és félszeg

lsd Randiguru c film

ahogy te beszélsz, ha ez nem önerősítés a félelemtől a részedről, hogy megcsal tehát álca, hanem VALÓBAN így érzel akkor nem vagy igazán szerelmes, max azt hiszed, vagy bebeszéled magadnak - és itt meg is mutatkozik a kemény nőben a határozatlanság - vajon miért nem vállalod fel, hogy annyira azért nem érdekel a párod.

megcsal szevasz

ez nem magas önértékelés. ez érdektelenség.

a magas önértékelés ott kezdődik, hogy meg akarok felelni a másiknak-ez félelem a megcsalástól, de ha megcslna nagyon fáj, de elhagynám, mert nem tudnék benne újra megbízni és rá is jöttem, hogy nem szeret, ezért vagyok olyan erős, hogy mindent előlről kezdjek mással.

amikor a fájdalommal szembe tudunk nézni, de legbelül meghal valami bennünk úgy fáj!