A szülők miért mindig azt a gyereket támogatják aki magától nem viszi semmire?

#7

"Tengerimalacéknál egyszerűbb, ott az életképtelent megeszi az anyja, "majd lesz másik"."

Ez nem igaz, talán kevered valamilyen más állattal. A tengerimalac nem eszi meg a gyerekét, legfeljebb az egyiket nem szoptatja, ha túl sokan vannak.

Én valahol megértem, valahol nem.

Szerintem az életképtelennél vagy legyen elismerve és hangoztatva, hogy sérült, vagy egyforma bánásmódot kapjanak a tesók.

Semmi bajom nem lenne, ha úgy nőttem volna fel, hogy a tesómnak baja van, de mivel mindig leszóltak mindenkit, aki ilyet mondott, de felmentették az iskolába járás terhe alól, elviselték az agresszív dolgait, így olyan is, mintha èp lenne, még ha józan ésszel tudom, hogy nem is. Ő nem tudja magàról, hogy baja van, mindent vár és torzan látja a valóságot..

Nekem ez nem tetszik. Meg itt nem ilyen bébiszitterekről van szó, kicsinyes dolog ilyesmin rágódni, gondolom több türelem, törődés meg százezrek jutottak neki.

Nálunk én egy sérült gyereket nevelek egyedül, top 5 gimibe jártam, egyetemre, jól tanultam. Öcsém mindenhonnan elküldve a magatartása miatt, verekedèsek, lopás, szerencsejàték, bukások, érettségi épphogy megvan, borzalmasan viselkedik, és jobban van segítve látványosan, máshogy van vele bánva.

Undorítónak tartom. Ha abban nőtt/nőttünk volna fel, hogy beteg, egész más lett volna, lenne, de így nagyon haragszom a szüleimre. Az enyém tudja, hogy a viselkedése kirívó, tudja, hogy gyodon vagyok vele, tudja, hogy az iqja nem függ attól, hogyan viselkedik/reagàl dolgokra és rohadt szerencsésnek érzi magát, hogy rááldozok 10 évet és mindent megteszek, hogy önálló legyen, akkor is, ha épp rossznak éli meg a dolgokat(amik nem rosszak, normálisak!)

Én máshogy csinálom. Lehet, sőt biztos, hogy az enyémnek kevesebb az önbizalma, de ez inkább realitás, mert mire lenne, ha alap dolgok nem mennek. Tesómnak hatalmas volt mindig a semmire.

Ha a ket gyerekem kozul az egyik tamogatasra szorul, a masik nem, akkor egyertelmu, hogy azt kell tamogatni, akinek arra szuksege van.

Nyilvan ez elmeleti kerdes, mert nincs gyerekem, de nem latom be, hogy miert kellenne azt tamogatni anyagilag, aki arra nem szorul ra?

#16

Azt támogatják aki rászorul?

Akinek az egyik gyereke dolgozik, túlórázik, építkezik, a másik pedig nem akar dolgozni, nem akar otthonról elköltözni, nem akar felnőtt életet élni, szerinted az megérdemli a támogatást? Megérdemli, hogy a házat ő örökölje majd, mert neki nincs?

Nem értek egyet.