Felújítanátok így a szobát az apátok feleségének?
Még akkor sem csinálnám meg saját költségre, ha nem lett volna végrendelet.
Ők élnek abban a házban, oldják meg.
Jól érted igen.
Csak úgye elég erősen dolgozott bennem az fiatalként hogy azért csak jó lenne tartozni valahová. Ezért is lett az, hogy miután megbeszéltük apámmal, "jó" viszonyt ápoltunk. Aztán jött most ez, és megint levitt egy kicsit a mélybe. De igazatok van, nem csinálom meg. Csak az bosszant hogy ezt már nem tudom megbeszélni az apámmal hogy miért is tette.
"azért csak jó lenne tartozni valahová"
Nem vagyok ebben a helyzetben, de nagyon megértelek. Átérzem minden szavad súlyát.
"hogy miután megbeszéltük apámmal, "jó" viszonyt ápoltunk". Reménykedtél. Ő meg lehet, hogy nem gondolta ezt annyira komolyan.
"Aztán jött most ez, és megint levitt egy kicsit a mélybe." Ne engedd, hogy levigyen a mélybe. Próbálj meg erős maradni és a megfelelő helyen kezelni a dolgot. Ne hagyd, hogy ez még egyszer megborítson. Legyél erős!
"Csak az bosszant hogy ezt már nem tudom megbeszélni az apámmal hogy miért is tette."
Nem volt szép tőle. Érzelmileg erősebben kötődött az új családjához, mint hozzád. Ha mindkét gyermekét "egyformán szerette volna", nincs az a nő, aki rá tudja beszélni, hogy csak az egyiknek ajándékozza oda a lakást. Ha én olyan szülő lennék, akinek 2 nőtől van gyereke, és mindkét gyerekkel jó a kapcsolatom, akkor egyértelmű, hogy nem tennék különbséget közöttük egy ilyen ajándékozással. Semmilyen nő kedvéért sem. Apudban már rég kialakult egy rangsor a gyerekeit illetően. És ebben a rangsorban nem volt egyenlőségjel. Sajnos te voltál az utolsó a sorban. A kötődést és a ragaszkodást, a valakihez tartozni vágyás iránti igényét pedig nem lehet elvenni senkitől sem. De apukád nem volt túl jó ember. Legalábbis veled szemben nem. A feleségével és a féltestvéreddel szemben talán igen. De erősen megkülönböztetett benneteket és sajnos te voltál az utolsó a sor végén. A legcsúnyább dolog tőle, hogy mindennek ellenére, hogy pontosan tudta mit érez irántad, még téged kért meg a szívességre, hogy segítsd a lányát és a feleségét. Nem tudom hogy volt erre képes. Ehhez már tényleg nagyon rossznak és számítónak kell lenni. Ez egy szomorú történet lett itt a végére. De ne hagyd, hogy lerántson magával a mélybe! Próbálj az élet más területeiből erőt meríteni. Nagyszülőktől (ha még élnek), barátokból, jó fej kollégákból, pozitív emberekből, hobbidból, olyan dolgokból, amiket szeretsz.
Új anyu betette a popit a jóba, nyilván a saját gyerekének akar mindent, hiszen te úgyis elmentél onnan.
Nem kell szemérmeskedni, jár a kötelező rész, menj utána.
Bakker, ez borzasztó még olvasni is.
Valóban jár a köteles rész, és ne is hagyd magad, kérdező.
Bár az más kérdés, hogy ha a 800 ezres anyagköltséget nem tudja (akarja) kifizetni, hogyan fogja a kötelesrészedet. Ha nem tévedek, 1/6-od rész a kötelesrész, feltéve, ha ketten lennétek örökösök. 80 milliós ingatlannál ez kb. 13 millió.
Valami jogásszal is beszélhetnél, ha tudsz, azért 2 hét igen rövid idő, hogy a halála előtt éppen ennyivel a féltestvérednek ajándékozzon mindent
A mostoha meg süllyedjen el szégyenében, mélyen.
39
Az örökös altal? Nem csak az ajándékozó támadhatja és követelheti vissza?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!