Hogyan tovább? Mi ez? Egyáltalán hányadán állok vele? Át kell változnom

Főleg férfiak véleményére lennék kíváncsi. Lassan 25 éves lány vagyok. Az a helyzet, hogy 3 hónapja járok egy férfival, akivel eddig nagyon viharosan voltunk, részemről szerelem első látásra, részéről is valami, ami miatt nem tud elengedni, de velem lenni se akar, igazi se veled se nélküled. Tényleg mindig ráfogja valamire, mindig talál kifogást, hogy miért ne találkozzunk, nagyritkán talál el hozzám, és akkor se visz sehova, csak a szobában ülünk, egy sétára sem tudom rávenni. Ezalatt a 3 hónap alatt kétszer szakítottunk már, de nem bírtuk egymás nélkül 3-4 napnál tovább, sírva jöttünk megint össze.

Ma kiderült a ritkítás oka, persze ezt se személyesen tudtam meg: szerinte régimódi vagyok, nem vagyok dögös, a ruháim ósdik, a cipőim szintén, van egy világosbarna szőrös kabátom, azt fel se vegyem, mert neki nagyon nem tetszik, a hajammal is kezdjek valamit, mert néha tudok én csinos is lenni, de ő így nem sétál velem, mert büszke akar rám lenni. Kérdeztem, hogy egyáltalán vannak érzelmei? Azt mondta, vannak, s azt is mondta, hogy miért olyan nagy kérés ez tőle, hogy tegyek róla, hogy tetsszem neki. Neki amúgy a szőkék tetszenek, én barna vagyok, még azt nem kérte, hogy fessem be a hajam, de utalgat rá, feltűnően megnézi a szőkéket a jelenlétemben, és megjegyzést is tesz rájuk, hogy "dögös cicák, amilyen én is tudnék lenni, ha akarok". Most legutóbb a megasztáros Tolvai Renátával húzta az agyamat, mert ugyebár az szőke meg dögös, amilyen én nem vagyok. Illetve a magam módján én is lennék valamilyen, de én más karakter vagyok. Nem tudom mostmár tényleg, hogy mit csináljak.

Kicsit már túlment a határain, és normál esetben ilyenkor elköszönés van, de mégis van ott valami, ami összeköt minket, csak azt nem tudom így eldönteni, hogy jogos kérés-e ez tőle, hogy olyanná változzam, amilyenként tetszem neki, mert végülis a férfi a szemével "szeret", szóval nagyon is fontos nekik a látvány, vagy el kéne várnom azt a jó öreg női büszkeséggel, hogy olyannak kelljek amilyen vagyok. Félő, hogy a női büszkeségemet tehetem a füstre, semmit sem érnék vele.

Férfiak! Mi ez nálatok, meg tudjátok mondani? A női agyam ehhez kevés, mert én akkor is szeretném őt, ha hat füle lenne, persze elképzelhető, hogy én vagyok a hülye, sőt biztos.

Hajat nem fogok festetni, az tuti, sose volt festve, a fenekemig érő, nem akarom tönkretenni az amúgy is vékonyszálú hajamat festéssel, na meg a hivatásomból adódóan sem akarom, illetve nincs is rá ingerenciám. Egyszerűen taszít a hajfestés, nekem ilyen színű a hajam, és kész. Tudom, hogy a szőkék a nyerők a férfiak 90 %-ánál, ha bevallják, ha nem, de ez van. A ruhákon gondolkozom még, de nem tudom, hogy jól teszem-e. Ilyen helyzetben még nem voltam.

Képeket rólam az iwiw lapomon találtok:

[link]

(az a fekete egyberuha tényleg nem állt valami jól, utólag már látom én is, de az csak akkor egyszer volt rajtam)

S bocsánat a regényért.