Nem tud már bennem megbízni anyu, mit tegyek?

Ne csinálj semmi extrát. Nem kell többet segíteni. Nem kell többet puszilkodni vele. Mert ez igenis nyalizás, mert pontosan azért csinálod, mert tudod, hogy vaj van a füled mögött. Legalább magaddal szemben legyél őszinte.

Ezt a holnapi bulit már bebuktad, nem is érdemes kattogni rajta.

Most egy kicsit fogd vissza magad. Várd ki, amíg anyukád újra bízni fog benned. Ez az időszak nem néhány nap lesz, hanem néhány héttől néhány hónapig terjed - attól függ, mennyire gyorsan lép túl anyukád a dolgokon.

Tudom, hogy nem hangzik jól, de egy időre fel kellene hagynod az elmászkálással. Esetleg a karácsonyi szünet környékén érdemes újra próbálkozni nála.

Az anyám úgy 1,5 égve hajtogatja, hogy én már elvesztettem nála a bizalmát. Hát akkor elvesztettem, ez van. Akkor így leszek boldog.

17/L

00.24-es:

Ha így te boldog tudsz lenni, akkor gratulálok. Önző kis liba vagy, majd rájössz egyszer, hogy mekkora gáz, ha anyukád már 15 évesen sem bízhat meg benned.

hát hülyeség volt h nem hívtad fel...

Én anyum mindig azt mondja h ha nem érek haza időben hívjam,meg inkább késöbbi időpontot mondjak h mire megyek haza így az nem baj ha elöbb érkezem :)

Egyszer volt olyan h azt mondtam 9-10re otthon vagyok,de éjfélkor még sehol nem voltam és nem is telefonáltam. Nos,akkor anyu eljött megkeresni és mikor megtalált hazarángatott! Tök égő volt :S de tanultam a leckéből. Azóta mindig telefonálok ha kések.

08:54-es: annyi volt az ügy, hogy Komáromból fellógtam Budapestre vonattal, ahonnan 10 után pár perccel értem haza, és azt mondtam neki, hogy csak Komáromban voltam haverokkal. Ő meg tudta, hogy ilyen időben megy el az utolsó előtti pesti vonat, ezért azt hitte, hogy a barátommal voltunk és őt kísértem ki az állomásra. Ennyi volt a "nagy" "ügy" ami miatt nem bízik meg bennem, és még azóta sem...

Most 1,5 (vagy lehet 1, csak hasamra csaptam) éve szomorúnak kéne lennem? Azóta nem tettem rá egy lapáttal sem, hogy ne bízzon meg bennem, minden buliból hazajöttem időre, pontosan, és színjózanon... Tehát én már nem tehetek róla, hogy nem bízik meg bennem, és ellene se, így így leszek boldog.

Így már világosabb? :) Várom további véleményed :)

a 17/L

Én azt tudom is magamról, hogy kisgyerek vagyok, úgy is érzem... Egy évig Németországban koleszban lakom, nem is találkozom anyukámmal (csak karácsonykor), tehát épp elég gyakran tudatosul bennem, hogy kisgyerek vagyok. :)):) Szerintem örökre az maradok, és ez nem biztos, hogy mindig hasznomra fog válni... ez van :)

De ettől függetlenül nem élhetek egy sarokba kuporodva attól, mert elvesztettem a bizalmát.