Hogyan értessem meg a fiammal,hogy ez a nő rossz választás?

Olyan jó, hogy ennyire bölcs vagy, írogatod itt gyakorin, hogy küzdje le a félelmét meg hogy mennyire mérges vagy a szüleire, akik egyébként krvára nem tartoznak rád és ha házasságot is kötnek a fiaddal, akkor sem lesznek a nő szülei a te dolgod.

Ha te magad is leírod, hogy mennyire sajnálod, hogy nem kap segítséget és egyedül kell megoldania mindent a pánikbetegségével együtt, akkor miért rúgsz bele még egyet? Miért nem segítesz neki? Csak mert itt a válaszokban akkora együttérzéssel vagy felé, ehhez képest a gyakorlatban ebből semmi nem látszik meg. Ha ahhoz elég közelinek érzed magad, hogy beleszólj az életébe, akkor a segítségnyújtáshoz is lehetnél elég közeli. És igen, akinek nincs a végzettségéhez megfelelő álláslehetősége a környékben, az alulfizető munkát is be fog vállalni, hogy legyen valami pénze. Ha meg elköltöznének messzebbre, mert ott kapna a nő jó munkalehetőséget, biztosan neked lenne a legnagyobb a szád, hogy micsoda dolog, hogy néhány megyényire, esetleg országokkal arrébb mennének.

Kérdező, én vonattal és busszal ingáztam egy időben a másik városba dolgozni, nekem sincs jogsim.

Ha valaki fél vezetni, arra nem szabad ráerőltetni, hogy aztán balesetet okozzon, ennyi eszed igazán lehetne.

Ha valóban a fiad érdekeit tartod szem előtt, akkor elfogadod a nőt, és belátod, hogy a fiad így boldog, és vele együtt örülsz. Amúgy szegény meg nem született unokádat is sajnálom, hogy már előre elvárással vagy felé, hogy ő is majd ilyen meg olyan legyen. Ő is majd egy külön ember, külön egyéniséggel lesz.

#81

En nem latok egyutterzest sehol a kerdezo reszerol. Csak kritika meg panaszkodas. Nem fog segiteni.

Olyan jó, hogy te ilyen qrvára képben vagy a nő teljes életével. Ennyit beszélgettél vele? Kötve hiszem, tekintve, hogy mennyi utálattal és lenézéssel nyilvánulsz felé. Ha pedig nem tőle tudod az infókat, az akkor nem hiteles, fogalmad sincs, mennyi van elferdítve, pontatlanul közölve belőle. Még akkor se, ha a saját gyereked mondja neked (amit szintén kétlek, ha szereti a nőt).

A pánikbetegség nem mellesleg mint ahogy a nevében is benne van, BETEGSÉG, mentális probléma. Nem “legyőzhető”, hanem gyógyszerrel kezelhető, de bizonyos stresszes helyzetekben kezelés mellett is kaphat valaki rohamot. Pl vezetés közben, ahol ugye előfordulnak veszélyes, gyors beavatkozást igénylő helyzetek. Vannak, akik meg sem kapják az alkalmasságit.

Ettől még a nő költözhetne, tanulhatna mást, próbálkozhatna újra és újra, kezdhetne magával valamit, nem mondom, hogy ebbe a helyzetbe bele kell törődnie. Csak éppen rohadtul nem úgy, ahogy azt te elképzeled.

Van egy barátnőm aki szintén szociális munkás és se jogsija se autója. Hagyjuk már ezt hogy követelmény mikor a szociális szférában olyan munkaero hiány van mint az állat.

De egyébként az is gáz hogy nem képes vezetni. Vagy hogy derogal buszra ülni. Vagy túl kényelmes a biciklihez.

Vagy ne adj isten, mi lenne ha nem szociális munkás lenne? Gondolom ott is vannak boltok ahova végzettség nélkül is felveszik az embert.

Oké segithettek volna neki a szülei, de nem az ő dolguk munkát találni felnőtt embereknek.

Kifogás az van ezerrel, de ez a nő igazából csak mentális beteg és ezért nem akar, nem tud dolgozni.

Valóban nem a legjobb fogás a fiadnak, de hidd el te nem tehetsz semmit.

Figyelj kérdező, nekem is voltak anno mellefogasaim a pasik téren, de akármilyen gáz volt az aktuális partner, anyám soha nem szólt bele, nem mondott egy rossz szót se. És igazából ezzel tette a lehető legjobbat nekem. Mert magamat ismerve ha elkezdte volna szapulni őket hiába lett volna igaza, biztos hogy annál jobban vedtem volna a pasit és így söprődött volna szőnyeg alá a probléma vele egy jó időre.

Viszont így hogy nem mondott semmit, egy idő után én magam vettem észre a problémákat és tanultam a saját káromon. Utóbbi pedig nagyon fontos lecke. Ha csak szetvalasztod őket, megfurod a kapcsolatukat még ha sikerrel is jársz, a fiad nem fog tanulni belőle..