Mit változtassak? Mert már nem bírom

Az a helyzet, h 17 éves lány vagyok, végzős. Mostanában anyummal sokat veszekedünk, pl. kaja kérdésben, mert álítása szerintem én nem eszek meg semmit (ez persze nem igaz, de nem direkt olyat kéne csinálni amit utálok), ezért sosem csinál kaját, a hűtő üres. Elég rossz ez így nekem, mert ugyebár a suliba kajálok (de 12 körül szoktam elmenni kajálni, mert később nem marad kaja), és ált. 4-5kor érek haza, mert szakkörök bvannak, táncpróba stb. Mikor hazaérek se kaja, se semmi, pedig itt dolgozik 2 házzal arrébb, simán tudna nekem csinálni vmi egyszerű kaját, ha akarna, de inkább előbb elmegy mindennap j.ógázni -.-

Jó tudom, h én is csinálhatnék magamnak kaját, de csak tésztát tudok csinálni, max tükörtojás vagy ilyen könnyű, de nem ehetem egész évben ezeket, meg hát mire hazaérek hulla fáradt vagyok, fáj a fejem, korog a gyomrom (mert hát egész nap egy szendvicset és vmicske kaját eszek a menzán, amit fél óra és megemésztek).

Mindig mondja, h ha megmondom mit csináljon másnap megcsinálja, de ő bele van fáradva, h mindig találgassa. De közben tegnap mondtam neki, h olyan fagyasztott lekváros derelyét szeretnék enni, mert az gyorsan kész van, és ebédidőben is meg tudná csinálni, de ő inkább hozatott megint egy bűn rossz kaját, amit megenni nem lehetett, mert utálom az ilyen félig átsűlt, csontat teli húsokat. (gastroyaltól renedlt múltkor is szinte ugyaniylet, peidg nagyon jól tudja, h utálom az ilyen húst).

Nem vagyok egyébként annyira válogatós, csak pont nem olyan kajákat szeretek, amit a többiek itthon (pl. nem szeretem annyira a magyaros kajákat).

Csináltuk már úgy is, h egy hónapra való kaját beosztva összeírtam, de most meg ráfogja, h az se volt jó sose, pedig ez nem igaz, csak már meguntam a paprikás krumplit, mert minden 2. nap az volt.

Most nagyon lelkiismeret furdalásom van, mert mikor ma hazajöttem a suliból, tökre rossz kedvem volt (mert kaptam 2 rossz jegyet is, pedig mindkettőre tanultam, fáj a fejem, éhes vagyok (még csak egy szendvicset és egy tál krumpis tésztát ettem ma) és kérdezte anyu, h van-e osztályzat (de nem ám, h hogy vagyok, vagy vmi), mondtam h nem is érdekli ez őt, nem mondom meg, meg annyira kiakasztott, h hazaérek és egyből utasított, h csináljam meg h.lye bátyámnak a gépén vmit, mert ő baszik megcsinálni, pedig egész nap itthon ül és gépezik, tanulni nem lehet tőle, főiskolára meg incs kedve visszamenni most, mert jövőhéten szünet és ő megtldja még egy héttel.

Láttam anyukámon, h rosszul esett neki, de nem tudok mit csinálni már, mert se barátaim, se jó jegyeim, mikor hazaérek ülhetek itthon egyedül, tanulni nincs kedvem, mert éhes vagyok, meg fáradt. Szerintetek mit csináljak? Mert már nem bírom tovább, kezdek besokalni a sulitól is, semmi segítség vagy vmi és ez még rátesz egy lapáttal.

Gondolkoztam, h hátha rájönne akkor anya, h nem lehet kaja nélkül élni, ha lefogyok 30 valahány kilóra (amit nem lenne nehéz, így is alig vagyok 40 kiló) és akkor sajnálhat.