Hogyan értessem meg a tizenéves gyerekeimmel az anyagi helyzetünk drasztikus romlását?

01.02 én pl. jogra járok, és hogy bemenjek az egyetemre meg hazajöjjek, az az órákon felül minimum három óra utazgatás, Pesten belül. Szóval, az akkor menjél kollégiumba és ráérsz nem működik, van kolis csoporttársam ő is ennyit utazik. Ezen felül olyan elcseszett órarendem van, hogy hihetetlen. Pl. hétfő 8-10ig óra 13-16 óra. kedd: 8-10 óra 12-16.30 óra. Szerda : 8-10ig óra 16-20ig óra stb. Rendszeres munkát emellé nem találtam. Éjszaka alszok. Diákmunka vagy van, vagy nincs, de inkább nincsen.

Írtad, hogy akkor biztos van ösztöndíj. Sokszor nem azért nem tud dolgozni, mert folyton otthon ül és tanul, hanem azért, mert olyan festői össze-visszaságban vannak az órai, hogy bárhova menne kiröhögnék. Kb. figyi hétfőn tudok jönni egy órára, kedden nem, szerdán ööö délelőtt ráérek, csütörtökön meg este, izé péntek megint nem jó... hétvégén meg hát anyám igényli hogy meglátogassam, hogy segítsek otthon, de azért van amikor tudok jönni oké? szerinted ki a pcsa venné fel az ilyet?

De ha van is ösztöndíj? Kapok egy tizest. Kenjem a hajamra?

Arról van szó, hogy ha valaki nem tud elmenni dolgozni, az szinte csak úgy elfogadott, ha azért nem tud, mert egész nap tanul egyetemen kívül is, (mert ha nem így van akkor ráérne) ----> biztos kap egy rakás ösztöndíjat.

Arra próbáltam rávilágítani, hogy nem mindig kell széttanulni magad azért, hogy ne legyen idő dolgozni. Egyes helyeken elég, ha valaki "csak" bejár és már nem tud rendes munkát vállalni. Szóval nem garancia, hogy ösztöndíj lesz, ha már munka nem is. én pl rendszeresen picivel lecsúszok az jobb, vagy egyáltalán az egész ösztöndíjról ilyen ostoba töltelék tárgyak miatt, amikből szemináriumon ötös voltam erre kifogom a szar napját a tanárnak, kapok egy kettest és teljesen lerontja az egészet. Meg tudnék őrülni.

Persze, hogy meg lehet élni, aki nem tud, az nem csinálja, elvagyok én is, de sokan, akik nem is láttak egyetemet, csak köpködnek, hogy húzzál dolgozni vagy tanuljál jól és lesz ösztöndíjad. Ha überfasza lenne az átlagom, ami még nem jött össze, akkor kapnék mondjuk hmm. 20ezret. Jó hát nem rossz, de azért na, mi a fene az?

Szoc segély sem jár soknak akinek tényleg kéne, mert együtt vannak a szülei, nem rokkantak és van munkájuk, az, hogy gyak nincs pénzük, az mindegy. Persze a másik nyaral, telel, csak a költőpénze egy havi fizetés, wellnessel, elvált apu is nyomja lével és ott vigyorog, hogy kapott szoc segélyt "tíz ropit".

Érdekes azért az ilyen.

Mondjuk van olyan is, ahol meg nem kell bejárni és lehet dolgozni nyolc órában és tanulni sem nagyon kell. Néha bánom, hogy nem ott vagyok. ;)

Értem, mit mondasz. Én akkor is tartom magam ahhoz, hogy ösztöndíj+hétvégi munka=nem halsz éhen. Nem mondom, hogy jó, sőt.

(teljesen rosszindulat mentes kérdés: mi vett rá, hogy jogász legyél?)

Értem. Az jó.

Legegyszerűbb gazdagnak születni:D

Nekem is kamasz gyerekeim vannak, én is ugyanazt tapasztalom, hogy az a jövedelmünk, ami 1-2 éve bőségesen elég volt mindenre, ma már bizony kevés...

Nagyon oda kell figyeljek, hogy minden csekkre jusson pénz és kijöjjünk hónap végéig a maradékból!

Lehet, nekem szerencsém volt, mert a gyerekeim egyből megértették, ahogy elmondtam nekik : már nem telik úgy mindenre, mint tavaly!

Nekem van egy nagy táblázatom, amiben vezetem a havi kiadásokat. Szépen leültünk egy alkalmas időben és megmutattam nekik : ezt+ezt+ezt+ezt kell kifizetni...

Látták a csekkeket, látták azt is, hogy hónapról-hónapra mennyit fizetek... (Eléggé sokkolta őket az összeg, amit havonta csak számlákra kifizetünk, már csak ezért is megérte, mert erről eddig fogalmuk sem volt!)

1-2 éve még drága üdítőket vettünk vagonszámra, de ma már nem tudom kifizetni a 300 forintos Ice Tea-t...

Egyből megértették, nem követelőztek, megbeszéltük, hogy jó helyette a palackos ásványvíz (100 Ft/palack) és bele a Bolero-italpor (70 Ft/db)...

Ezen is jelentős összeget spórolunk!

A lányom szokott bevásárolni : ügyesen megnézi, min lehet spórolni, nem kell márkás keksz, ha van olcsóbb spar-jelzésű is... Ügyesen végignézi minden hónapban az akciós újságokat, min spórolhatnánk és mutatja!

Nem követelőznek, hogy nekik márkás cipő vagy pulóver kell, sőt még ők beszélnek le, ha netán én javaslom, hogy vegyünk egy drágább darabot!

Azt javaslom, hogy ne veszekedés keretében próbáld nekik elmagyarázni a megváltozott helyzetet, hanem pl. fizetésnapon üljetek le és kérj tőlük tanácsot : segítsenek neked beosztani a közös pénzt, ez őrájuk is tartozik, egy család vagytok, lehet hogy nekik vannak jó ötleteik a spórolásra!

Ha bevonod őket és egyenrangúként kezeled, sokkal jobban megértik a gondjaidat, vagyis akkor közös lesz a gond!

Így azt is megértik majd, hogy nem azért nem veszel nekik drága Puma cipőt, mert fukar gonosz nő vagy, hanem mert nem telik rá, erről nem te tehetsz!!!

Te egymagadban hiába küzdesz, ha a gyerekeid a másik oldalon meg pazarolnak (butaságra szórják el a zsebpénzüket, nem takarékoskodnak az árammal, meleg vízzel, nem vigyáznak a ruháikra, tanszereikre, stb.)...

Csak közös összefogással tudjátok túlélni ezt a nehéz időszakot!

Remélem, tudtam segíteni. :-))