Tényleg "kényeske" lehetek, hogy ezért nem költözöm el otthonról? 30N
Napi 3 órám megy el munkába utazással, hiába, lefáradok. Hétvégén örülök, hogy sehová nem kell mennem.
Családban mások megszóltak, hogy ebben a korban már rég egyedül kellene élnem. De anyu-apu hiányolna, ezért meg kéne őket látogatnom hétvégente. Nekem ez valahogy nem férne bele az időmbe. Inkább velük lakom, és így épp kijön minden kényelmesen. Nem értem mást ez miért zavarja.
49-es, mit? Hogy 30 évesen semmi önállósága, és nincs is igénye rá?
Lehet érvelni, milyen "jól csinálja".
Öcsém is pontosan ilyen kényelmes, otthon él anyámékkal, dolgozik-hazajár-eszik, ennyiből áll a napja.
31 éves, nulla szociális élet, egy barátnője nem volt még soha, mert értelmes nő nem "költözik össze anyósjelölttel", ő viszont nem hajlandó elmenni a szülői házból.
Ő lesz az, akinek még 40 éves korában is anyja csinálja a reggeli kv-t, annyira életképtelen.
Őszintén sajnálom, szr lehet így élni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!