Kértem tanácsokat egy idő utáb ezt kaptam válaszul. Ez család akkor vagy nem?

"Melyik szakot válasszam az egyetemen?"

Amelyik valóban érdekel. NEKED kell döntened. Ha azt mondja neked, akit megkerdezel, hogy legyél építész, miközben te inkább fogorvos lennél, eg3sz életedben őt fogod okolni.

"Melyik munkahelyet válasszam a kettő közül, ők mit gondolnak, melyik a jobb választás?"

Amelyik neked jobban tetszik. NEKED kell döntened.

"Érdemes szakítanom a párommal ha ez és ez van, vagy nem?"

Ez meg aztán pláne csak és kizárólag a te döntésed kell hogy legyen és még véletlenül se kér az ember ebben tanácsot olyanról, aki eleve reszrehajlo

A példádban említettek egyáltalán nem olyan kérdések, amiben bárki más tudna dönteni helyetted - legalábbis ha jót akarsz magadnak.

Pl. megkérdezed tőlem, hogy kimenj-e tanulni mondjuk Peruba, én, aki nem tudok spanyolul, és soha nem vágytam Dél-Amerikába, azonnal azt mondanám, ne menj. Közben pedig te folyékonyan beszéled a spanyolt, és már gyerekkorodban Peru térképét nézegetted az iskolai földrajzatlaszban. De nem mész, mert én azt tanácsoltam?

De most tényleg, ilyen kérdések után, mi lesz a következő? Összeházasodtok a rokonod által javasolt pároddal, utána abban kérsz tanácsot, hogy legyen-e gyereketek?

"Csak érdekel egy másodvélemény, mert egy 55 éves felnőtt sokkal tapasztaltabb, mint egy 20éves."

Így van. DE az 55 éves felnőtt épp ezért sokmindent máshogy lát, mint a 20 éves. Szerinte pl ne legyél angol-tortenelem szakos tanár, mert xarul fogsz keresni, hanem legyél informatikus, mert azzal majd jól keresel. Igaza van, de te 6 éves korod óta tanár akarsz lenni és kvara nem érdekel az informatika.

Munkahely: A-t válaszd vagy B-t? A hely közel van, napi 10 perc séta, 30 évre biztos hely, átlagnál picit jobb fizetés, amiből kényelmesen meg tudsz élni, de kva unalmas munka, nincs elorelepesi lehetőség. B munkahely napi 2 óra utazás oda-vissza összesen, magasabb fizetés, a munka változatos, van előre lépési lehetőség, de nagy a fluktuáció. Egy 55 éves kb biztosan az A lehetőséget választaná, míg egy 20 éves a B-t.

Én úgy gondolom ilyen fontos kérdésekben csak is te magad hozhatod meg a döntést, mert csak te magad tudhatod neked mi a jó.

Példa. Benne vagy egy rossz kapcsolatban. Ha a családból valaki azt mondja ne szakítsz, mert mi lesz így, akkor nem szakítasz?

Munka ugyan ez. Csak te tudhatod neked mi a jó.

Te értsd meg, hogy tanácsot, véleményt kérni lehet, adni nem kötelező, és nem is jogos besértődni, ha valaki még vélemény szintén sem akar befolyni az életedbe.

Elmondok egy megtörtént esetet: távolabbi rokon beszélt a betegségéről, hogy műtét vár rá, de nagyon fél, mit csináljon. Azt találtam mondani, hogy kérdezzen meg egy másik orvost is (mivel a saját orvosa vacilált a műtét és más kezelési lehetőségek között). Két hónapra rá letámadott, hogy majdnem megöltem, mert igenis szükséges volt a műtét, és hogy direkt gonoszságból adtam neki rossz tanácsot. Pedig csak azért mondtam, hogy kérdezzen meg másik orvost is, mert annyira mondogatta, hogy ő inkább eláll a műtéttől, annyira fél, pont nem akartam lebeszélni, de ilyen egészségügyi kérdésben nem is akartam pro vagy kontra állást foglalni, ezért mondtam, hogy kérjen másodvéleményt, hogy tényleg szakember véleményére alapozzon, de a rokon teljesen kiforgatta a szavaimat. Hát köszönöm, azóta soha, semmilyen véleményt nem mondok, azon kívül, hogy "ez a te döntésed, mérlegelj, egyedül kell meghoznod a döntést, én ebbe nem akarok belefolyni".

Magyarul adott egy 20x éves gyerek, aki minden apró-cseprő dolgában másoktól vár megerősítést.

Bocs, ideje volna felnőnöd, nem csak papíron.