Szerintetek túlreagálom?
Az előzmény nagyvonalakban annyi, hogy van egy 4.5 éves kapcsolatom, ebből 2 évet éltünk anyósékkal. Fél éve költöztünk el onnan, mikor betelt a pohár. Ekkor felajánlotta párom tesója meg a felesége, hogy költözzünk oda a tetőtérbe, mivel ők nem használják, legalább rendben tartjuk. Belementünk, 2023 augusztusától ott lakunk.
Azonban nem ment egyszerűen. Az alattunk lakóknak van egy 7 és egy 1.5 éves gyerekük. Kezdetben mindenért is szólva volt. A mosógép miatt is, mert a gyerek nem tud tőle aludni. Igyekeztünk szem előtt tartani, hogy altatás időben ne menjen, 1x fordult elő, hogy muszáj voltam délután 4 órakor elindítani, sajnos nem járt le 6ig, kiakadtak és az utolsó 10 percet kikapcsoltatták velünk. Ezen én kiakadtam, reggelig ázott a ruha a mosógépben, és mivel én is meg párom is reggeltől estig dolgozunk, nem egyszerű megoldani.
A másik, hogy az élet zajjal jár, én megértem, hogy gyerek van, de ha hazamegyek a munka után, nem tudom megtenni, hogy semmit nem csinálok a gyerekek miatt.
Hétvégén végig otthon vagyunk, de akkor se csinálhatunk amit akarunk, mert máris szólnak, hogy hagyjuk abba, zavarja a gyereket. Erre én kiakadva, megkérdeztem tőle, hogy akkor mégis mikor csináljam a teendőimet ha csak ekkor vagyok itthon, annyit mondd, egyeztessünk mikor mit szeretnék csinálni és akkor eltereli a gyerek figyelmét.
Na most ez csak nekem felháborító? Párom még ennyivel együtt tud élni, szerinte emiatt nem kéne idegeskednem.
Köszönöm, ha válaszoltok
(Ui: költözni nem szeretnénk, mert most így esküvő előtt, kell a pénz, de megoldást szeretnénk rá)
#50
A család felfogása lehet akármilyen, ha a gyerek, jelen esetben a párod tud normális döntéseket hozni. Nem tud.
Ahogy te sem.
Mindketten alárendelitek másnak magatokat. Ő a családjának, te meg neki, és ezáltal a családjának. Jól példázza az, hogy képes voltál kikapcsolni a mosógépet, hogy megfelelj nekik.
Inkább szórjátok a pénzt egy olyan esküvőre, amilyet a család elvár, mintsem a saját életeket élnétek. Jól egymásra találtatok, az fix...
Ez az amit én sem értek, hisz mikor megtudta, hogy anyóstól költözünk, szinte ragaszkodott hozzá, hogy menjünk oda..mondjuk érthető legalább karban van tartva a fenti rész.
Aztán jött az "apró betűs" rész, hogy ne csinálj semmit
#54
Ez a családi dinamika. Nekik balek kellett, és tudták, hogy veletek jó lóra tesznek. És milyen jól érezték.
Szerintem ők reagálják túl, de ti vagytok abban a helyzetben, hogy kénytelenek vagytok alkalmazkodni. Amíg maguk rá nem jönnek, hogy nem szükséges állandóan lábujjhegyen járni a gyerek körül, addig nem fogjátok őket meggyőzni, csak egyre jobban összevesztek.
Ugyanakkor nekem is volt rosszul alvó gyerekem, és ki tudtam borulni, ha pont olyankor csengettek a jehovák stb. amikor végre elaltattam. Tehát ezt is meg tudom érteni. De azért az élet nem erről szól, a gyerek is megnő egyszer, egy anyának pedig tudnia kell bizonyos mértékig elengedni ezt.
Pár hónap és te leszel a kétségbeesett meny, akinek az apósát kell biliztetni és sosem szabadul. Csak ne legyen igazam… Eü dolgozó vagy, apuka beteg, rövid szíjon tartják a gyerekeiket…
Most komolyan ennyire vaksi vagy, hogy nem látod mire kellesz nekik?!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!