Ez valami betegség, vagy traumás kötödés?

Most komolyan az a kérdés, hogy elköltözzetek-e a gyerekeddel egy agresszív alkoholistától?

Már régen meg kellett volna tenned.

Minek adjunk megerősítést, nem értem.

Ver téged és alkoholista, te meg így sem voltál hajlandó eddig sem lelépni, a sajt gyereked lelki nyugalmának érdekében sem.

Bármit írunk, úgyis maradni fogsz, mint eddig és mint rengeteg másik nő, mert gyenge a jellemetek és buták vagytok, ez az igazság.

Ha lépni akarnál, nem kéne megerősítés.

Nem tudom elhinni, hogy nem trollkérdés.

Ha véletlenül nem, akkor ne gondolkodj, fogd a gyereket és költözz.

Segítek, nem fog megváltozni.

Azért mielőtt lelépsz beszélj egy ügyvéddel és intézd a gyermekelhelyezést, mert amíg nem a tied a felügyelet, addig nem viheted el a gyereket az apja engedélye nélkül.

Sajnos vannak nők, akik szeretnek szenvedni. Nem lépnek akkor sem, ha van hova. Ha mégis megteszik, keresik a visszautat.

Teljesen mindegy, hogy miért iszik és verekszik.

A gyereket hagyd ki ebből az elmebeteg játékból.

Van olyan felnőtt férfi ismerősöm, aki az öccsével ilyen apa mellett nőtt fel. Még 30 évesen is heti, kétheti rendszerességgel rémálmai voltak a kisgyerekkori traumái miatt, amikor kénytelenek voltak tehetetlenül végignézni, hogy az esténként részegen hazatántorgó apjuk veri és rugdossa az anyjukat.

Egy volt kolléganőm szintén olyan családban nőtt fel, ahol rendszeres volt az apja részéről a verbális és fizikai erőszak. Ezt akkor tudtam meg, amikor ő (mármint a kolléganőm) 24 évesen (orvosi látleletek, rendőrségi feljelentés, stb. ellenére) alig tudott kiszállni súlyosan bántalmazó kapcsolatból.

Szerintem gondold végig őszintén, hogy ilyen gyerekkort kívánsz-e a saját gyerekednek. Akarod-e, hogy félelemben éljen, akarsz-e neki életre szóló traumákat, és szeretnéd-e, hogy olyan párkapcsolati mintát lásson felnőve a családban, ahol a férfi a nővel nem szeretettel és tisztelettel bánik, hanem üti-veri.

Te sem ezt érdemled, de a gyerekedért, az ő sorsáért végképp felelős vagy.