Férjem nem megy dolgozni hiába könyörgöm.Szinte mindig mikor próbálkozom szóba hozni megsértődik .Mindig csak a kifogások és a vitatkozás.Sokat várok el?10 hónapos a fiúnk. Abból a kis gyed-ből élünk.(140E+csp)

Munkanélküli férj jelöltként (két hét múlva esküvő), én azt javaslom, hogy ne legyél türelmetlen, mert Jelenleg én is hasonló cipőben járok, pedig a fővárosban élünk. Sajnos a gyerek nem jött össze, mert négyhónaposan elvetélt párom, de én felborítottam emiatt az egész karrieremet 7 év munkaviszony után, hogy többet lehessek mellette és ne midnen másnap járjak haza, vagy két három napig sehogy, meg ne a város másik végébe járkáljak dolgozni önköltségen.

Én naponta 2-3 helyre jelentkezek a szomszédos kerületekben mivel négy szakmám van, és semmi rezgés rájuk, ajánlat is alig van, vagy olyan pénzekért, hogy az szégyen (van ami 1050 ft-os óradíjra jön ki nettóban ami jelenleg a minimálbérnél is kevesebb, nem is értem hogy képzelik). Vagy az van, hogy hétvégén s meg reggel este elvárják, hogy menjél dolgozni ami nekem jelenleg nem megfelelő, mert párom olyan képzést kezdett el, ahová kötelező 2-3 modellt vinni kb: 300 tanórába, és én leszek az egyik fix modellje.

Jelenleg én is ott vagyok, hogy 15.-én megyek vissza a munkaügyi központba az utolsó bkk bérletemért aztán lehet, hogy kényszervállalkozó leszek a végén és megpróbálok lépcsőházakat takarítani a környéken.

Jelenleg az összes munkáltató vérszemet kapott, vagy már tudnak valamit a nyárra / jövőre amit az átlagember még nem, mert akiknek ilyen havi 2-3 milliós osztalékuk volt tavalyi meg tavalyelőtti üzleti években végig (30-40 millió évente) azok is úgy húzzák a szájukat a nettó 300-350 ezres bérigényre mintha pofánvágták volna őket.

Pedig ilyen árak mellett és két műszakot meg hétvégét is elvárva ráadásul férfimunkára ez ma már ALAP lenne.

De úgylátszik nem Magyarországon.

Én jelenleg 40 évesen sem találok olyan munkahelyet ami nekem megérné, szóval hajrá nyugdíjjasok 25 év alattiak!

Én meg majd feltalálom magam, ahogy eddig is.

Mindig meglepődök azon, hogy hogyan léteznek olyan FELNŐTT emberek, akik gyereket vállalnak úgy, hogy nincs jó anyagi helyzetük.

20 éves vagyok, szinte még "gyerek", de még én is vagyok annyira érett, hogy addig 10000%, hogy nem vállalok gyereket, amíg nem lesz meg az ehhez tartozó megfelelő anyagi háttér.

Ennél már csak az a rosszabb, amikor valaki a nyomorba szül 8 gyereket és panaszkodik, hogy neki milyen rossz. Nyilván nálad nem ez a helyzet, de ez egy aranyszabály: Amíg nem tudsz megadni mindent a gyerekednek/nincs egy stabil anyagi háttér, addig ne vállalj..

A férjednek meg gratulálok. Ha neked jó így, akkor meg is érdemled ezt a sorsot. Ha valakinek nem elég "motiváció" a munkára, hogy felneveljen egy gyereket normálisan, akkor semmi sem lesz az.

Persze, az más dolog lenne, hogy próbálkozik, de nem talál munkát. De jelen esetben azt tudom leszűrni, hogy a férjed nem is akar dolgozni, hisz csak a kifogásokat keresi.

12:02 voltam.

"Mindig meglepődök azon, hogy hogyan léteznek olyan FELNŐTT emberek, akik gyereket vállalnak úgy, hogy nincs jó anyagi helyzetük."

Nem kell ezen nagyon meglepődni, az óra mindenkinek ketyeg, és attól mert egész életedben nem jött úgy össze az anyagi helyzet, vagy nem maradt stabil, vagy amikor jól ment a szekér akkor meg ponta gyrek nem jött össze, még nem mond le arról az ember, hogy családja legyen.

Legalábis aki alapból családcentrikus, és szerető családban nőtt fel, nem egy menekült vagy árva.

Az óra mindenkinek ketyeg, és "bármennyi pénzed van, időt nem vehetsz rajta!"

13 felszínes húszévesként ezt látod :D

De mint mondottam bármennyi pénzed van időt nem vehetsz rajta, a családalapítás pedig nem úgy megy, hogy bedobálod a pénzt az automatába aztán alul kidobja neked a családot...

Majd rájössz, csak még kell vagy 20 év hozzá!

15

Nem luxus életre gondoltam, szimplán csak annyi, hogy legyen egy stabil munkahelyed, ennyi.

Rengeteg olyat látok/hallok még ismerős körben is, hogy jön a gyerek, de munka nincs, félretett pénz nincs. Ez egy ideig rendben van, amíg van hozzátartozó, mert Ők tudnak segíteni. De, ha nincs senki, aki segíteni tudna, akkor 0 anyagi háttérrel gyereket vállalni csak szenvedés lesz, és ezt a gyerek fogja igazán megsínyleni.

Az óra pedig ketyeg, az rendben van, de ez még nem ok arra, hogy minden áron gyereket vállaljunk. Ha 40 éves lennél, és ketyegne az óra, de nem lenne semmi pénzed és nem tudna senki se segíteni, akkor vállalnál egy gyereket csak azért, mert "lejár" az időd?

De ez csak a saját véleményem, lehet én vagyok rosszul "programozva", de ez egy felelőtlen döntés a szülő részéről ilyenkor. A gyereknek nincs döntése afelett, hogy meg akar-e születni vagy sem..