MIT GONDOLTOK ERRŐL? :
15 éves vagyok,anyukámmal a tesóimmal és az új férjével élek,
1.aki ki nem állhat engem,és sokszor bánt.nem mer megütni,mert akkor feljelenthetném,de azt élvezi,hogy mindent kritizál.Komolyan mondom,rendes gyerek vagyok,kitűnő jegyekkel,még sosem voltam részeg és a cigitől szerintem hánynék.De ha egyszer túl nagyokat lépek vagy nem jól áll a villa a tányér mellett akkor én egy kis hülye k.rva vagyok,és nem érti hogy gondolhatom hogy több vagyok nála!!?
2.anyukám SZERETI őt.tudom.minden este veszekednek,hangosan kiabálnak egymással,de utána anyukám sír,mert nem érti mi történt a férjével
3.és nem tud választani közöttem és a férje közt...
egy önző kis p:csa vagyok akinek csak ez hiányzik?
(nincs egy barátom se,a suliban is sokszor csúfolnak,bántanak,pedig külsőre semmi baj nincs velem,teljesen átlagos vagyok...és addig huzatnak hogy sírjak.még sosem sírtam,mert azt mutatom hogy erős vagyok,aztán éjszaka kijön belőlem az egész...)
mit gondoltok erről?
Hm. Egy kérdés, mert valamit nem értek: azt mondtad anyukádnak, hogy válasszon közötted és a férje között?
(merthogy írod, hogy nem tud választani)
Azt gondolom, ha igy folytatod, be fogsz csavarodni. Tanuld meg sürgősen elválasztani a lényegeset lényegtelentől, különben egy önértékelési zavaroktól hemzsegő felnőtt leszel.
Tegyél széles ivben nevelőapádra és a gonosz békékra a suliban. De komolyan!!! Egyik fülön be..., no, tudod te, fog ez menni.
Még ha szereti is anyukád ezt az embert, ki kellene állnia melletted, amikor lek.urváz, szavakkal bánt.
Valószínűleg azért nem teszi, mert neki is van éppen elég baja a kapcsolatával hiszen mint írod, a férj rossz irányba változott.
Nem önzés szerintem, hogy nyugodt otthoni körülményekre vágysz.
Az iskolában próbálj meg összefogni egy másik társaddal, aki szintén nem tartozik a népszerűek közé.
rendesek vagytok,de az a baj,hogy anyukám attól fél,hogy ha most otthagyja sose lesz senkije,mert már több mint 40,és a lakást se tudnánk elosztani mehetnénk az utcára.nem tudom leszarni mert félek tőle.muszáj bocsánatot kérnem ha elfelejtem összefogni a hajam vacsinál pl.
suliban 2 nagy baráti kör van,akik utálják egymást,jobban mondva 3 van,ők ketten meg én.és egyikbe se fogadnak be mindkettő egy zárt közösség.
nem tudom mit tegyek
ez most félelmetesen hangzik de csak zért nem ugrok ki az ablakon mert nagyon vallásos vagyok,és tudom hogy nem szabad.
ja,és anyukám mindig megvéd de sajnos ő olyan,hogy bármit mondasz neki nem tudja beismerni hogy hibázott.mielőtt összeházasodtak megkérdezték tőlem hogy szeretném e és nemet mondtam.de mégis összeházasodtak.
(valahogy tudom hogy aynukámnak jobb így mintha elválnának,és ő fontosabb nekem mint saját magam...)
jaja,anyukám is ezt mondja,hogy neki nem lesz senkije majd öregkorára és még egyszer nem akar párt keresni-házasodni.
néha nem értem hogy mért nem én vagyok a fontosabb,de hát nekem se ő a fontosabb ha szét akarom őket választani...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!