Mennyit adsz bele a közösbe a szülőknek?

16.06! Ők már letudták feléd a rezsi nagyobb részét, nem tartoznak neked, örülj, hogy van mód, hogy visszadhatsz abból amit a szüleidtől kaptál!

Ez a kommunikálni kell csak szerintem hülyeség, egy felnőtt önálló keresettel rendelkező embernek legyen annyi esze, hogy magától rájön, hogy segít a szüleinek a fizetéséből, ezt ne kelljen mondani!

A szülők nem igáslovak!

16:06 vagyok

Én is lepontozhatnék meg lehülyézhetnék másokat, amiért nem teszem, annak több oka van.

Az egyik legfontosabb, hogy szülő IS vagyok már. Így látom mindkét oldalt. Az, hogy eltartom a nyugdíjas anyukámat, aki velünk él, nekem nem gond. Ám az sem gond, amíg jól keresek, ha nem kapok a fiam keresetéből. Ha nekem nincs szükségem rá, miért kellene kérnem? Az is egy felfogás, hogy amit tőlem kap, adja majd tovább a saját gyerekének. Én ebben hiszek, és remélem, hogy nem fogok rászorulni anyagilag később sem a gyerekeimre. Mert az árt a léleknek. Látom a saját anyukámon is. Sokkal jobb egy felnőtt embernek, ha ő tud adni a gyerekének, mintha kérnie kell tőle. Persze a legjobb, ha egy felnőtt gyerek külön éli a maga életét és mind a szülő, mind pedig a gyerek el tudja tartani a saját családját, fenn tud tartani egy saját házat stb. Csak most nem ez az idő van sajnos. Azonban azt nem árt látni, hogy ez most nem JÓ, hanem csak VAN. Szükségből.

22 éves koromig otthon laktam, és érettségi után dolgoztam, jól is kerestem, de Anyu soha nem kért egy fillért sem. Persze a nevelőapám megkövetelte, hogy igenis fizessek, ami úgy érzem, tőle elég jogtalan volt, hisz ő nem csinált semmit, csak költötte Anyu pénzét mindenféle hülyeségre (sötétben világító billentyűzet...).

Olyankor eljátszottuk, hogy adok pénzt, amit aztán másnap Anyu betett a számlámra. Egyszerűen nem volt rám szorulva, jól keres, és most is, hogy elköltöztem, állandóan segít.

Én egyetemre járok, de itthon lakom, olyan 100 körül összejön havonta, ebből attól függ, ha nincs nagyobb kiadásom, mint most pl egy notebook, vagy valami, akkor azért heti 1-2x bevásárolok, ma pl elvittem tesómat kajálni, meg vettünk neki pár dolgot. De mondjuk én is kapok pénzt, ha kérek valamire, de adok is, ha kell. Tul képpen majdnem közös a kassza, csak azért picikét nagyobb anyagi biztonságban vagyok, hogy van havi fix 100 e forint körül, és ha kell valami, akkor meg tudom venni.

Félrerakni nem tudok, pedig nem élek luxusban.

én vagyok az aki a párjával a fizetésünk felét adjuk le.

azért adunk le ennyit mert párom úgy döntött,hogy ő nem akar elköltözni mert ez az ő háza is.ő így gondolja"nekünk van egy szobánk ,tető a fejünk felett van hol laknunk nem kell elmenni"csak azt nem érti meg hogy ha gyerekünk lesz akkor az ágyban kettönk közt fog aludni meg lenni amíg el nem hagyja az otthonát.Régebben úgy volt hogy nem volt pé és azt mondta a doki hogy nem lehet babám.Anyósom nem is gondolkodik rajta ,hogy esetleg hogyan lehetne kialakítani egy kisszobát a gyerekünknek.A mama meghalt az ő szobája nappali lesz van egy előszoba ami megmarad és akkor a gyereket nem tudom hova rakni,annyit mondott hogy gyerek nélkül is lehet élni.Ma meg már úgy néz ki hogy minden kezd a helyére zökkenni és baba is lehet.akkor most mit csináljak?Ezt nem érti meg a párom,hogy a gyereket nem lehet "a nyakadba szülni"hely kell neki,kiságy pelenkázó stb ami nálunk már nem fér el a szobában.Az a baj hogy semmi félre tett pénzünk nincs ezért semerre sem tudunk lépni.Neki jó és kényelmes így.:(