Kinek van igaza, hugomnak vagy apánknak?

Apáddal azt kéne megértetni, hogy a poén az, amin mindenki nevet. A tesód láthatóan egyáltalán, egyszer sem vette viccesnek, így néhány alkalom után apádnak is észre kellett volna vennie magát.

Ismered a tesód természetét, őt esetleg meg tudod nyugtatni azzal, hogy apád a hülye humora miatt beszél össze-vissza, de ezen túl nagyon is szereti az unokáját. Adjon időt, hogy rendezd vele. Itt te tudsz közbelépni, mert ők ketten nehezen kommunikálnak. Apádnak meg mondd el, hogy elég káros, amit csinál és találjon más alanyt erre a poénra, mert így elmarja az egyik lányát.

Hát ne haragudj már, aki egy év alatt nem tudta megjegyezni az egyetlen lányunokája nevét, az vagy kezd szenilis lenni vagy direkt csinálja vagy fogyatékos.

Ez nem ugyanaz, minthogy az egyik Juli, a másik Klári, és hirtelen felcseréli a neveket, konkrétan nincs kivel összetéveszteni, 1 db nevet kellene fejben tartania többszöri kérés után.

Az én apósom se tudta megmondani a gyerekünk nevét, mikor kérdezték, de ezen nem sértődtem meg, mert 65 múlt és már érezhetöen kezd kicsit leépülni szellemileg, ami sok másban is megmutatkozik. De ha a szellemileg ép apám nem tudná a gyerekem nevét megjegyezni, az egyértelműen azt jelezné, hogy sz*rik a gyerekre. Mert egyszer eltéveszteni oké, de állandóan...

Ott van valami gond vagy szándékosság.

Szerintem nem rossz indulatú vagy nem akar senkit felhúzni az apád. Csak egyszerűen poénkodik és annyira megszokta ezt a Dóra nevet, hogy hirtelen is ez jut eszébe a kislánnyal kapcsolatban. A tesód lehet be van feszülve mostansàg és robbant.

Csak azért gondolom így, mert nekem öregapám volt ilyen, mindenkinek adott egy becenevet, számára poénost. Pl nekem Morzsa, morzsalék, a méretem miatt biztos, unokatesómat Sz@rbinának hívta, (Szabina), bár ilyenkor mindig lecseszte a mamám. Aztán ott nevetett rajta, meg néha mi is. Később, ha jöttek a barátok, mindenkit az apjuk nevén szólított, mert azokat ismerte, a gyerekeket nevét nem tudta. Visszagondolva, abszolút nem rosszindulatból, hanem ő ilyen, agyilag teljesen rendben volt. Ezért nem beszélni az öreggel, én inkább elhallgatnám még ezeket a neveket, ha még köztünk élne.

Én soha életemben nem tudtem megjegyezni senkinek a nevét. Kb a bemutatkozás után 10 perccel már rossz nevet mondtam... Nem bunkóságból, csak simán nem megy.

Vannak ilyen emberek, se az arc, se a névmemórián nem jó, viszont másban jó vagyok. A családom megszokta, a barátaim is. A párom arcát is képes az agyam "elfelejteni". Roppant kínos volt az első pár napban, titokban fenyképpel mászkáltam, és még akkor is volt, hogy nem ismertem meg, de ma már úgy vagyok vele, hogy legalább mindig szerelem első látásra. 😅🤦🏼‍♀️🤣

Ha az apád másokkal is "eljátsza" a névcserét, akkor nem biztos, hogy szándékosan csinálja. Lehet valamikor rosszul rögzült, vagy van neki valamilyen kötödése azzal a névvel... Csak lehet, egyszerűen még magának sem valja be, hogy hibázik. Próbál poént csináni belőle, hogy ne legyen sértő. Tesód meg nagyon szívére vette. Gondolom sokminden bántja, és ez most túlcsordította azt a poharat.

Az biztos, hogy egyiköjük sem fog bocsánatot kérni a másiktól, mert mindkettő úgy érzi nem hibás. Viszont kérdezd meg a tesódat, hogy meddig akar haragudni? Apátok nem fiatal már, sajnos olyan korban van, amikor már nem biztos, hogy 10 év múlva is itt lesz. Tényleg úgy akar a tesód élni, hogy lehet az lesz az utolsó emléke apátokról, hogy haragszik rá? A kislánya meg nem lehet a nagypapival? Biztos, hogy ezt akarja. Tegye túl rajta magát. Apád meg keressen egy cuki becenevet a kislánynak és onnantól szólítsa annak. Az élet túl rövid a haragudásra....

Egyetemista koromban volt egy műegyetemista srác ismerősöm, aki folyton elfelejtette mindenki nevét. Az enyémet is. A szobatársai totál ki voltak rá akadva, én mosolyogva kezeltem a helyzetet. Egyszer ironikusan megkérdeztem tőle, hogy a saját nevét nem szokta-e elfelejteni. Teljesen komolyan vette a kérdést, és ezt mondta: "Hát azért az ritkán fordul elő."

:-)))

Nem kell semmit elnézni az apukának, hacsak nem fogyatékos vagy szenilis, nem kell eltűrni a tiszteletlenséget meg a hatalmi játszmát, hogy márpedig ô akkor is Dórinak fogja hívni a gyereket, mikor világosan megkérték, hogy ne tegye.

Normális ember erre azt mondja, ne haragudj, odafigyelek. És odafigyel, az egy darab lányunokája neve, nem osztálynévsor. Ennyi.

Ha felnőtt ember létére nem tanul a szép szóból, majd tanul a csúnyàból.