Hogyan győzzem meg a szüleimet?

*ameddig itthon lakom, és az ő kenyerüket eszem, addig IGENIS VAN JOGUK BELE SZÓLNI

Meg lehet vitatni civilizáltan a kérdést, de alapvetően attól felnőtt a felnőtt, hogy dönt és viseli a döntése következményeit. Mindenki a maga életéért felelős. A szülő nem dönthet a felnőtt gyereke sorsáról anélkül, hogy a gyereket meghallgassa.

Mert ha a szülő rosszul dönt, akkor is a gyerek szív. VAgy a szülők mind tévedhetetlenek?

Csendben jegyzem meg, hogy egyikőnk sem kérte, hogy megszülethessen, a szülők hoztak létre minket. Még az állatok is megosztják a táplálékot.

(Jóhiszeműen nem az élősködésről beszélek.)

2. válaszoló

Kezdem azzal, h előre is elnézést ha meg foglak bántani, de nagyon rossz gondolkodás meneted van.

Nem tudom a szüleid hogy neveltek, nincs is hozzá közöm, sőt jogom sincs hozzá, h ítélkezek DE IGENIS ELMÚLT 18, és egy gyereket ilyenkor inkább tanítani kéne az önálló életre és hagyni, h tanuljon a hibáiból. Az embernek joga van eldönteni hol szeretne tanulni. Ez még egy kiskorúra is igaz. Bár akkor még sok beleszólása van a szülőnek ami nem is baj, mert van, h születnek rossz döntések, de ezt együtt kell megbeszélni. Ez nem úgy megy, h "Jaj kicsim ez egy jó suli, ide fogsz menni". Ha nincs hozzá kedve akarva akaratlanul sem fog olyan jól menni, mint egy olyan iskolában ahova szívesen bejár. És igen, az iskola nem a vihogásra van, de egy olyan környezetben ahol mindenki kiutálja sosem fog igazán tudni koncentrálni, ellenben azzal ha az ember tudja, hogy olyan emberekkel vagy körülvéve akikkel szeretik, tisztelik egymást.

Téged úgy neveltek, hogy minden döntésedhez anyu és apu kell?

Mert én úgy vagyok vele, hogy akár még 40 évesen is meg lehet beszélni a szülőkkel a gondokat, SŐT.... De ez nem azt jelenti, h feltétlen meg kell fogadni a tanácsukat, vagy azt tenni ami az ő szemükben a jobb.

Szerintem h ha valaki elmúlt 18 attól még ne maradozzon ki napokat szó nélkül, mondja meg a szüleinek hol van, és legyen elérhető legalább telefonon. Tisztelje a szüleit. Igenis segítsen a házimunkában és ha már nem tanul adjon haza pénzt. Nem az egészet, ezt is a szülővel kéne tisztázni. Ha anya, apa dolgozik esetleg főzzön meg, takarítson ki. Tartsa észben, hogy (jobb esetben)a szülei felnevelték és (hiába a gyereke) a házukban élhet.

VISZONT!

Hagy döntse el hol akar tanulni, mi érdekli igazán, mit dolgozik, kivel találkozik, és ne keljen határidőre hazamennie. És egyéb ilyen dolgok. Hagy élje az életét, ha ez a szüleit nem hátráltatja.

Ezer és egy érvet tudnék még írni mindkét dologhoz, de remélem van aki megérti, hogyan gondolkodom.

A kérdező válaszára pedig annyit, hogy nem kell feltétlen meggyőzd őket. Üljetek le megbeszélni, mondd el nekik miért döntöttél így. Ne sértően és főleg ne durván pedig magyarázd el, h elmúltál 18, tudod h vannak köteleztségeid és h nem te vagy az Úristen de el tudod dönteni mit szeretnél csinálni. Meghallgatod őket, belegondolsz a helyzetükbe, de nem kötelező megfogadnod ha nem érzed igazságosnak vagy feltétlen jó ötletnek a dolgot.

Ez a harmadik középsuli ami rossz neked.

Kezdem megérteni a szüleidet

15:52 vagyok

Mire leírtam az én álláspontom, addigra egy csomó válasz jött és te is írtál pár dolgot.

Egy dologba azért gondolj bele. Mindenki a mocsokból kezdi. Nagyon nagy szerencse kell ahhoz, h te rögtön legfelülről kezdd tudod?

Igenis járj be, és csináld amit kell. Végezd el az iskolát. Ez a dolgod. Meg kell tenned amit mondanak, ez a tananyag, így tanulsz. Lehet te hülyeségnek látod, de nyilván nem a szart tanítják.

Főleg ha még csak másodikos vagy 18 évesen. Így egészen más a dolog. Így már az a válaszom, h igenis végezd el azt a sulit. Utána nézhetsz más szakma után, esetleg leteszel egyet estin és közbe dolgozz, segíts a szüleidnek