Ebben az esetben tényleg én vagyok a bunkó, hogy nem adok neki neki a zöldségből, gyümölcsből?

Egyik rokonom valóban nem sok rokkantságit kap 130E körül és folyamatosan szenved is miatta, mindenkitől próbál mindent kéregetni. Mi sem élünk nagy lábon, de ami van, abból próbáljuk a legtöbbet kihozni, például a kertben zöldséget termesztek. Nem fedezi a család teljes szükségletét, de azért sokat tudunk ezzel is spórolni. Állandó jelleggel megkapom a kedves rokonomtól, hogy neki bezzeg nem jut erre-arra, friss zöldségre, gyümölcsre nekem meg könnyű, mert csak ingyen leszedem a kertből és még annyira sem vagyok képes, hogy pár darabot neki adjak. Már felajanlottam neki, hogy adok palántát, mert mindig több lesz, mint ami nekünk kell, de azt mondta, hogy ő nem paraszt, hogy a cart túrja az ételért. Nekem ez nagyon rosszul esett. Tegnap megint megint megkaptam mikor az epret szedtünk a gyerekekkel, hogy neki bezzeg nem telik eperre, de nekünk milyen könnyű! Csak pár szem volt rajta, igazaból inkább a gyerekek vadászták a már érett szemeket. Este beszéltem egy közös ismerősünkkel és ő azt mondta, hogy azért néha tényleg adhatnék neki is, mert úgy illene.

Nem tudom. Egyfelől adnék neki, hiszen csak rokon, a barátainknak például szoktam adni, de másfelől a stílusa, a beszólásai... Lehet, hogy kicsinyes vagyok vagy irígy, de neki nem szívesen adnék bármit is, hogy utána meg azt kritizálja.