Mit lehet kezdeni olyan rokonnal, aki folyamatosan sír, hogy kevés a pénze és minden fórumon minket szapul, hogy nem segítünk neki?

Sajnos már őt jobban kiokosították, mint minket. Amint pénze lenne, azt is tiltanák a behajtás miatt, sőt, ha lenne lakhatása, foglalhatnák az ingóságait is. Most csak azért nem árverezik a házat, mert nem kapna érte annyit az illető (magánembernek tartozik) amennyi a tartozás, ezért nem kérte, hogy árverezzenek, csak a jövedelem tiltást. Azt kerek perec meg is mondta a rokon, hogy perelhetünk, a végén ráverhetnek mindent, de csak mi jövünk ki rosszul, mert neki már így is tiltják élete végéig a pénzét, ezen sokat már nem tud rontani a per, de mi mindenünket elbukhatjuk és ebben sajnos igaza is van. A segítője egyszer megmondta, hogy esetében az időhúzás a legfőbb cél, tehát a pert is a vegsőkig húzná.

Az ügyved, akivel beszéltünk, azt mondta, hogy legjobb, ha betudjuk veszteségnek, költözzünk el és majd halála után vagy árverésnél örüljünk pár milliónak, ha kapunk, mert a kiskorúnak mindenképp meg kell kapnia a részét. A másik ötlete az volt, hogy ajándékozzuk a gyerekeknek az ingatlanrészt és akkor akkor teljes egészében a gyámhivatal támogatásával próbálhatunk perelni, csak ebben az esetben minen pénz a gyerekek számlájára kerülne amiből még önerő sem lehetne egy házvásárláshoz.