Anyukám folyamatosan írogat a barátomnak. Normális szerintetek?

Régen, amikor volt egy hosszú kapcsolatom, anyám utálta a barátomat, és a családját is, szó sem lehetett arról, hogy magamhoz hívjam. Vagy ha még is nálam aludt, reggel bejárkált, és ordibált pl, hogy "mit dögletek itt?", veszekedett velünk, folyamatosan szidta a barátom, hogy hogyan néz ki, nem illünk össze..stb. Kitiltotta a barátom, hogy "az a nyomorék ne jöjjön hozzánk többet". Nagyon szét akart minket szedni. Ha én ott mertem aludni nála, akkor is 3 napig veszekedett velem, b@sztatott folyamatosan.

Pár hónapja új barátom lett, és hihetetlenül isteníti.. Ismerjük egymást egyébként látásból, szüleink is, és anyám azóta keresi a szülei társaságát, jó színben akar feltűnni előttük. Nagyon sokat érdeklődött a barátomról, folyamatosan kérdezgette, hogy mikor hívom már el? Nyilván a fent említett háttérsztori alapján válaszoltam, hogy nem hívom el magunkhoz, és nem is szeretném, hogy akármi legyen nálunk (mert anyám nem tud viselkedni), és mindig azt válaszolta, hogy akkor majd ő meghívja hozzánk. A legrosszabb, hogy már egy jó ideje elkezdett a barátomnak írkálni messengeren. De olyan írtózatos felesleges dolgokat, hogy "legyen szép napod!, mikor dolgozol?, jó munkát!, gyere fagyira! gyere kávéra, gyere pizzára, stb..Az elejében még elkezdte "vejemezni" is. Ha éppen valami történik a barátommal, lerobban a kocsija, vagy költözik, akkor is írogat neki, hogy kell-e segítség, tud-e valamiben segíteni... Vagy egy hosszú nap után elmeséli regényekben a barátomnak, hogy milyen volt a napja, mit csinált.. Nemrég volt a szülinapja is, akkora ajándékot összeállított a barátomnak, hogy az enyém eltörpült mellette. Barátom meg próbálja egyébként egy szóval, vagy egy mondattal lerázni, de anyum akkor is egy hatalmas regénnyel válaszol, és nem veszi észre magát.

Persze már rákérdeztem, hogy még is mi az oka, amiért ennyire imádja az új barátom, de csak áradozott, hogy mennyire kedves, meg legalább hozzámillik. De ez szerintem nagyon beteges, hogy megállás nélkül ennyi hülyeséget írkál neki, főleg azután, hogy nekem traumát okozott az előző barátommal kapcsolatban, hogy mennyire gyűlölte, és a gyűlölete átszállt rám is. Nem tudom mire vélni ezt az egészet, próbáltam már leállítani, de nem hallgat a szavamra, hogy hagyja békén a barátomat. Szerintetek ez normális, és én vagyok a hülye? Vagy mire véljem ezt az egészet?

Mindketten 23 évesek vagyunk, anyám 55 éves, szerencsére nem otthon lakom már.